1930

A vil�gbajnoks�gok �tlete a FIFA alap�t�inak agy�ban fogant meg, �m t�nyleges megindul�sa a francia Jules Rimet �rdeme volt, aki az 1920-as �vekben egyszerre t�lt�tte be a FIFA �s a francia sz�vets�g eln�ki tiszt�t. A FIFA 1904-es p�rizsi alakul� �l�s�n a britek nem vettek r�szt.

            Az 1930-as torna rendez�si jog��rt Olaszorsz�g, Spanyolorsz�g, Sv�dorsz�g �s Uruguay is versengett, az eur�paiak azonban visszakoztak, amikor be�rkezett a f�ggetlenn� v�l�suk centen�rium�t 1930-ban �nnepl� latin-amerikaiak k�rv�nye. Mindazon�ltal az eur�paiak, �dzkodtak a r�szv�telt�l, �s a rendezv�ny kezdete el�tt 2 h�nappal m�g egyetlen eur�pai orsz�g sem ny�jtotta be nevez�s�t. Ek�zben Argent�na, Braz�lia, Paraguay, Chille, Mexik� �s Bol�via mind megtett�k ezt, csak �gy, mint az Amerikai Egyes�lt �llamok.

            A latin-amerikai orsz�gok azzal fenyeget�ztek, hogy kil�pnek a FIFA-b�l. V�g�l Franciaorsz�g. Belgium, Jugoszl�via �s – K�roly kir�ly nyom�s�ra – Rom�nia v�logatottjai beadt�k a derekukat, �s elutaztak Uruguayba.

            A r�sztvev�k csek�ly sz�ma miatt a 13 csapatot n�gy csoportra osztott�k. A kiemelt orsz�gok Uruguay, Argent�na, Braz�lia �s az Egyes�lt �llamok voltak.

            A vil�gbajnoks�g j�lius 13-�n, vas�rnap d�lut�n vette kezdet�t a Franciaorsz�g-Mexik� m�rk�z�ssel, �s a franci�k a 10. percben elvesz�tett�k a kapusukat, Alex Thepot-t, aki egy r�g�s az �llkapcs�n �rt. A posztot a balfedezet vette �t, de a francia csapat m�g 10 emberrel is j�nak bizonyult. Laurent, Langiller �s Maschinot g�ljaival 3-0-ra vezettek, amikor Carrem�nak is siker�lt a h�l�ba tal�lnia. Maschinot ezt k�vet�en egy m�sodik lehet�s�get is �rt�kes�tett, �s a m�rk�z�s 4-1-es francia gy�zelemmel v�gz�d�tt.       

            K�t nappal k�s�bb Franciaorsz�g alulmaradt Argent�n�val szemben, k�sz�nhet�en Monti g�lj�nak, mely 9 perccel a j�t�kid� v�ge el�tt sz�letett. A j�t�k k�oszba torkollott, amikor a brazil j�t�kvezet�, Almeida Rego 6 perccel a rendes j�t�kid� letelte el�tt lef�jta a m�rk�z�st, mik�zben a kapura t�r� Langiller a l�b�ban ott rejlett az egyenl�t�s lehet�s�ge. A k�vetkez�, Mexik� elleni m�rk�z�sen az argentin szakvezet�s p�ly�ra k�ldte az ,,El Infiltrador” n�ven ismert ifj� Guillermo Stabil�t. A 6-3-as argentin gy�zelemmel v�gz�d� meccsen 3 g�lt � szerzett, �s v�g�l a torna g�lkir�lya lett.

            Az els� csoport �l�n Argent�na v�gzett, a m�sodikban Braz�li�t �s Bol�vi�t legy�z� Jugoszl�via. A negyedik csoport legjobbja az Egyes�lt �llamok lett, amely kapott g�l n�lk�l jutott el az el�d�nt�be. Mindamellett az addig j�t�k�l� taktika nem v�lt be Argent�na ellen, Amely 6-1-es gy�zelemmel a d�nt�be ker�lt. A m�sik �gon Uruguay a Jugoszl�via felett aratott hasonl� ar�ny� gy�zelemmel verekedte mag�t a d�nt�be, �gy a v�gs� er�pr�b�n ugyanazoknak a csapatoknak kellett megv�vniuk egym�ssal, amelyek az 1928-as olimpia d�nt�j�t j�tszott�k.

            Ez alkalommal Pablo Dorado a 12. percben szerzett vezet�st Uruguaynak, de Peucelle egyenl�tett, �s Argent�na a 35. percben egy vitatott g�llal el�nyre tett szert, Stabile j�volt�b�l – aki az uruguayak szerint lesen volt! A sz�net ut�n Pedro Cea 2-2-re m�dos�totta a m�rk�z�s �ll�s�t. A 65. percben a balsz�ls� Santos Iriarte tal�lat�val m�r az uruguayiak vezettek, akik gy�zelm�ket egy 4. g�llal biztos�tott�k be, melyet Castro v�gott a h�l�ba a lef�j�s el�tti m�sodpercekben.

1930 (Uruguay)

D�nt�

Uruguay                                  4 (1)

Dorado, Cea, Iriarte, Castro

Argent�na                                 2 (2)

Peucelle, Stabile

Centen�ri�, Montevideo, 93 000 n�z�

Uruguay

Ballesteros, Nasazzi (csk.),

Mascherino, Andrade, Fernandez,

Gestido, Dorado, Scarone,

Castro, Cea, Iriarte.

Argent�na

Botasso, Della Tore,

Paternoster, Evaristo J., Monti,

Suarez, Peucelle, Varralo, Stabile,

Ferreira (csk.), Everisto M.

G�lkir�ly

8 Stabile (Argent�na)