1900-ban egy bizonyos Franz John le�lt a Gisela �tteremben, �s megalap�totta az FC Bayern M�nchent. Az els� l�p�sek a n�met foci megteremt�s��rt teh�t el�g kor�n elkezd�dtek. Franz John a semmib�l �p�tette fel a Bayernt. Biztos volt benne, hogy csapat�b�l el�bb ut�bb bajnok lesz, m�gis el�g sokat kock�ztatott, amikor a foci m�g viszonylag n�pszer�tlen id�szak�ban megalap�totta a klubot. A c�lok m�r ekkor nyilv�nval�ak voltak: Eur�pa Kupa, a N�met Bajnoks�g �s a Vil�gkupa. Azt�n majdnem sz�z �vet kellett v�rni, mire �jra meg�rkezett az a Franz, aki mentalit�s�ban �s hozz��ll�s�ban ez el�bbi edz�nket �s eln�k�nket k�veti.
De a m�ltn�l maradva: az els� csapat 18 f�t sz�ml�lt, �s a hivatalos alap�t�sra 1900. febru�rj�ban ker�lt sor. Az alapcsapat csak n�h�ny taggal b�v�lt 1907-re, amikor a pirosak �tvehett�k els� igazi sportotthonukat, a Bayern Csarnokot a Leopoldstrass�n. Ez volt a m�ncheni foci els� l�pcs�foka a sikerhez. 1910-re a Bayern lett a keleti csoport gy�ztese. A szerel�s - mint a r�gi fociruh�k �ltal�ban - mai szemmel igen humorosra sikeredtek. Az akkori r�vid, �m b� nadr�gok �s nadr�gtart�k szembet�n�k �s k�nyelmetlenek voltak. Mindenesetre ezekben az �vekben j�tszott az els� igaz�n tehets�ges focista a Bayern soraiban: Max "Gaberl" Glabonsky.

1920-ra k�zel 700 tagja lett az FC Bayernnek, �s ezzel a v�ros legnagyobb focicsapat�v� v�lt - ahogyan m�g ma is az. 1926-ban volt el�sz�r es�lyes�k a nemzeti bajnoki c�mre, amikor is a Frankfurtot vert�k meg 2:1-re, h�la a remek csapatmunk�nak. Ezt k�vet�en nagy megtiszteltet�s �rte a M�nchent: 1936-ban h�rom tagj�t - Simetsreitert, Goldbrunnert �s Mollt - beh�vt�k az olimpiai v�logatottba. Ezek ut�n t�rt ki a m�sodik vil�gh�bor�, aminek k�vetkezt�ben a futball �t�ere egy kiss� lassabban vert.

A h�bor�t az �jj��led�s �vei k�vett�k. Kilenc �vig tartott, mire ism�t megteltek a lel�t�k, s a nemzetk�zi futball-�letbe is bekapcsol�dott az orsz�g: a n�met v�logatott Sv�jc ellen j�tszott a VB-n. Sepp Herberger csapata akkor nyerte �lete els� VB-c�m�t - �pp az Aranycsapat ellen diadalmaskodtak 3:2-re. Azt�n j�tt 1957, �s a pirosak megnyert�k az els� n�met bajnoki c�met. �m ezt a sikert kellemetlen k�nyszerpihen� k�vette: 1962-ben az akkor Wilhelm Neudecker �ltal ir�ny�tott Bayern nem vehetett r�szt a Bundesliga m�rk�z�sein.
Ez azonban csak k�t �vig tartott, ezek ut�n az FC Bayern el�rte a n�met foci cs�cs�t. A siker kov�csa az 1998-ban elhunyt edz�, Tschik Csajkovszkij volt. Neki k�sz�nhet�, hogy a jelenlegi fontos Franz beker�lt h�tv�dnek. A kapus Sepp Maier lett, g�ll�v�nek pedig egy er�s fiatalembert, bizonyos Gerd M�llert jel�lt ki. Sikeresen haladtak az els� Bundesliga szezonban, 1965/66-ban eg�szen a harmadik helyig jutottak. Beckenbauer �s Maier jutalomk�nt eljutottak az angliai vil�gbajnoki d�nt�ig. Egy �vvel k�s�bb, 1967-ben nyert�k el el�sz�r az Eur�pa Kup�t, 4:0-ra verve a Hamburgot. Ekkor Franz Roth volt a g�lv�g�, akit ez�rt mai napig Mr. Eur�pa Kup�nak h�vnak.

1968-ban egy kicsit sz�tesett a Bayern. Branco Zebec lecser�lte Csajkovskijt, �s a Bayernt �rver�sre bocs�totta. Ez els�sorban a csapatot �rintette kellemetlen�l, de a rajong�k t�bor�t is meglehet�sen elkeser�tette. Ezt az id�szakot �jabb fel�vel�s k�vette: a bajnoks�gban nyolc pontot vertek az Alemannia Aachenre. Mindek�zben feln�tt egy �j csapat, mely a Bayernnek sok fejt�r�st okozott: a Borussia M�nchengladbach. Ez a csik�csapat volt az, amely elhal�szta a bajnoki c�met 1970-ben �s 1971-ben is a Bayern orra el�l.

1972-ben a m�ncheniek �jra felt�rekv�ben voltak �j olimpiai stadionjukkal �s edz�j�kkel, Udo Lattekkel. Elk�peszt� volt Gerd M�ller g�ler�ss�ge, aki a mai napig tartja 40 g�los bajnoki rekordj�t. Latteknek val�ban siker�lt egy kicsit helyrepofoznia a csapatot. Tev�kenys�ge alatt m�g k�t bajnoks�gon vettek r�szt, term�szetesen az egyik az Eur�pa Kupa volt, amit meg is nyertek 1974-ben. Az Atletico Madrid ellen j�tszottak, s 1:1-es eredm�ny ut�n megism�telt m�rk�z�sen Br�sszelben a n�met csapat 4:0-ra nyert Uli Hoeness �s Gerd M�ller g�ljaival.
Ugyanebben az �vben megnyert�k a n�met nemzeti bajnoks�got, �s a Bayern szt�rjaival - Maier, Beckenbauer, Schwarzenbeck, Breitner, Hoeness �s M�ller - fel�ll� v�logatott vil�gbajnoki c�met szerzett a hollandok ellen. A v�geredm�ny 2:1, Breitner tizenegyessel seg�tette hozz� a csapatot a gy�zelemhez, M�ller pedig ekkor l�tte felejthetetlen csavart g�lj�t.

1975-ben P�rizsban 2:0-ra vert�k a Leeds-et Roth �s M�ller g�ljaival, majd 1976-ban 1:0-s eredm�nnyel t�voztak Glasgow-b�l legy�zve a St. Etienne-t. Mindk�t meccsre Dettmar Cramer k�sz�tette fel a csapatot. Ezut�n 1976-ban a vil�gbajnoki c�m mell� az Eur�pa-bajnoki tr�fe�t is megszerezte a n�met v�logatott.

A k�vetkez� �vek v�ltoz�sokat hoztak, el�rkeztek az eredm�nytelens�g �vei. 1977-ben elb�cs�zott a csapatt�l Franz Beckenbauer, �s �tp�rtolt a profi lig�ba, New Yorkba. Egy �v sem telt el, �s Gerd M�ller is k�vette �t. 1979-ben, 27 �vesen Uli Hoeness �tvette a csapat menedzser�nek szerep�t. Csernai P�l �rkezett edz�k�nt L�r�nt Gyula helyett, valamint az igazgat�i poszton is v�ltoz�s t�rt�nt: Neudecker ment, helyette Willi O. Hoffmann �rkezett.
Ezek az embermozg�sok azonban jobb id�ket hoztak a Bayernnek. K�t fiatalember, Paul Breitner �s Kalr-Heinz Rummenigge - egy�tt csak FC Breitnigge n�ven emlegett�k �ket - 1980-ban megszerezte a Bayernnek azt bajnoki c�met, amit hat �ve k�ptelen volt el�rni.

1982-ben k�vetkezett az a legend�s kupagy�zelem, amit az els� helyezett FC N�rnberg ellen j�tszottak. Az �ll�s 0:2 volt a N�rnberg jav�ra, �s ebb�l a helyzetb�l ford�tott a Bayern, s a v�geredm�ny 4:2 lett. Dieter Hoeness v�rz� fejjel j�tszotta v�gig az utols� perceket. Nem minden papsajt, ez�rt sz�t kell ejteni a veres�gekr�l is: az Aston Vill�t�l kikaptak az Eur�pa-kupa d�nt�j�ben, valamint a VB-n az olaszok b�ntak el a n�met csapattal. Azonban Breitner ism�t eredm�nyesen szerepelt, �s be�rta mag�t a foci t�rt�nelemk�nyv�be, � az egyetlen olyan n�met j�t�kos, aki k�t VB-d�nt�ben is g�lt l�tt.

1965 �s 1981 k�z�tt a Bayern soraib�l tizenegyszer ker�lt ki az �v focist�ja - Beckenbauer n�gyszer, Maier h�romszor, M�ller k�tszer, Rummenigge �s Breitner egyszer-egyszer. 1983-ban Lattek visszat�rt a Bayernhez. Enn�l izgalmasabb azonban, hogy egy popbanda elkezdte n�pszer�s�teni Karl Rummenigge szexi t�rdeit - ezzel soha nem l�tott jegyelad�st �rtek el a k�vetkez� szezon vonatkoz� meccsein.

A k�vetkez� �vben ism�t k�t ifj� tit�n hozta meg a bajnoki c�met a Bayernnek, S�ren Lerby �s Wiggerl K�gl szem�ly�ben. A klubvezet� ekkor Dr. Fritz Scherer volt. Azonban az elszomor�t� - de legend�s - Bajnokok Lig�ja m�rk�z�sen, B�csben az FC Porto elleni 2:1-es veres�g - �s Madjer felejthetetlen sarkal�sos g�lja - igen m�ly nyomot hagyott a csapat lelk�ben. 1988-ben �rkezett Jupp Heynckes, akinek feladata Matthaeus, Brehme, Eder, Hughes, Michael Rummenigge �s Pfaff t�voz�sa ut�n az volt, hogy �j �s harcra k�sz csapatot �ll�tson fel. Heynckes eredm�nyesnek mondhat� volt, hiszen 1989-ben �s 1990-ben elhozta a n�met bajnoki c�met, �m az igazi c�l, az Eur�pa Kupa m�g v�ratott mag�ra. Az�rt 1990-ben N�metorsz�g ism�t VB-gy�ztes lett Augenthaler, Reuter, Thon, Kohler �s Pfl�gler, valamint Aumann Bayern-j�t�kosok assziszt�l�s�val.

A 1991/92-es szezonban k�nytelenek voltak Heynckesnek is b�cs�t inteni, de visszat�rt az egykori nagy Bayern-profi, S�ren Lerby, hogy bet�ltse az �resed�st. A csapat m�gsem �llt l�bra. Bizonytalan id�re Erich Ribbeck vette �t Lerby hely�t. Ez alatt az id� alatt Franz Beckenbauer �s Karl-Heinz Rummenigge is vigy�zban �llva v�rt�k a riaszt�st, ha a csapatnak b�rmilyen t�ren sz�ks�ge lett volna r�juk.�k k�s�bb az FC Bayern eln�ks�gi posztj�t is bet�lt�tt�k. Az 1993/94-es szezonban ism�t elhozt�k a bajnoki c�met. Ezt k�vette az Trap-korszak, ugyanis Giovanni Trapattoni hozz�juk is betette a l�b�t. Nem csak a j�t�kosok, de m�dia is nagyon szerette az eleven olaszt, a rem�lt sikert m�gsem �rte el a csapattal.
�t Otto Rehagel �s szt�rjai k�vett�k: Klinsmann, Herzog �s Sforza. V�gsz�ra �rkezett meg a Bayern jelenlegi eln�ke, Franz Beckenbauer, aki m�r 1994 �ta t�lti be ezt a posztot.

Eljutottak ugyan a Bajnokok Lig�ja d�nt�, s a 89. percig vezettek is a Manchester United ellen - azt�n k�t perc alatt k�t g�l, �s a mennyb�l pokol lett.
A nagy siker az�ta is v�rat mag�ra... N�h�ny napja �jabb nagyes�ly kaptak a bizony�t�sra, ugyanis a BL el�d�nt�ben idegenben legy�zt�k a Manchester Unitedot.