A vil�gver�k remek sz�rnypr�b�lgat�sai

B�r az 1963-ban elindul� Bundeslig�b�l kezdetben m�g kimaradt a Bayern M�nchen,

az �vtized v�g�re a legjobbak k�z� emelkedett, t�bbek k�z�tt h�rom klasszisnak,

Sepp Maiernak, Franz Beckenbauernak �s Gerd M�llernek k�sz�nhet�en.

Ha nagyon sark�tani szeretn�nk, az �j �vtized els� id�ny�nek egyetlen pozit�vuma, legal�bbis a Bayern szempontj�b�l, a h�tv�d Werner Olk bemutatkoz�sa volt. (� egy meccs erej�ig m�g kapus is volt, a bajnok N�rnberg ellen, 1-0-ra megnyert bajnokin Fritz Kosar a harmadik percben megs�r�lt, �gy, mivel cser�re nem volt m�d, Olk �llt a g�lvonalra.) A csapaton bel�l a harm�nia nyomkban volt felfedezhet�, �gy senki sem csod�lkozott, hogy Pateknek h�rom �v ut�n mennie kellett, �s 1961-t�l mindenki Helmut Schneiderbe vetette a bizodalm�t.

Az �j tr�ner m�jus 17-�n, a Santos elleni bar�ts�gos m�rk�z�sen deb�t�lt, ugyanakkor, amikor Fazekas �rp�d elk�sz�nt a csapatt�l. Tulajdonk�ppen ez is jelz�s�rt�k� volt, hiszen Schneider a j�v�t fiatalokkal k�pzelte el, akik nem is okoztak csal�d�st, volt, hogy 15 bajnokin kereszt�l veretlenek voltak, �s az 1962-es harmadik hely mindenkit el�gedett� tett.

Az �v azonban ink�bb Wilhelm Neudcker szerepv�llal�s�r�l maradt eml�kezetes. Az eln�ki sz�kben elt�lt�tt id�szak tekintet�ben 17 �vvel cs�cstart� neudecker 1962. �prilis 28-�n vette �t a tiszts�get Roland Endlert�l, az eredeti tervek szerint egy �vre. V�g�l sokkal tov�bb maradt, �s az eredm�nyek tekintet�ben vele �lte meg a legf�nyesebb id�szak�t a Bayern M�nchen. El�tte azonban a poklot is meg kellett j�rniuk k�z�sen.

1962. j�lius 28-�n hivatalosan is bejelentett�k, az 1962-63-as id�ny lesz az utols�, amelyben a region�lis bajnoks�gokat k�vet�en r�j�tsz�sban d�l el a „nagybajnoki” c�m, 1963 �sz�n ugyanis elindul a Bundesliga, amelyben a 74 oberlig�s eggy�tes k�z�l csak 16-nak jut hely. A t�bbiek mehetnek a m�sodoszt�lyt jelent� Regionallig�ba, esetleg a harmadik vonalnak sz�m�t� Oberlig�ba. �gynevezett kvalifik�ci� bajnoks�g nincs, az indul�si jogot, az elb�r�l�s mindenki lev�lben kap �rtes�t�st.

Ha lehet mondani, az Oberliga S�d emiatt kicsit h�tt�rbe szorult, mindenki igyekezett lobbizni. Hogy a Bayern harmadik lett, olyan nagyon nem sz�m�tott. Hogy olyan fiatal tehets�gek ker�ltek az els� csapat keret�be, mint Sepp Maier vagy Dieter Brenninger, legfeljebb a t�volabbi j�v� miatt volt �rdekes.

A Bayernnek kital�lt bajnoks�g

1963-ig kellett v�rni, am�g Nyugatt-N�metorsz�gnak is lesz pontszerz�s rendszeren alapul� orsz�gos bajnoks�ga. A Bundesliga els� ki�r�s�ba nevezhet� 16 csapatot alapos sz�r�k ut�n jel�lt�k ki, figyelve t�bbek k�z�tt az olyan szempontokra, hogy egy v�rosb�l legfeljebb egy g�rda ker�lhetett be a mez�nybe. A Bayern M�nchen ugyeb�r ennek esett �ldozat�ul az els� szezonban. Azonban a rossz kezdet sem vetette vissza a g�rd�t, amely ma m�r a 20 bajnoki c�m�vel a legeredm�nyesebb, az �r�krangsor m�sodik helyen a M�nchengladbach �ll h�t diadallal. A csapatok a bajnoki t�l�rt, k�zismertebb nev�n a sal�t�st�l�rt k�zdenek, ami mai form�j�ban egy 11 kil�s, 59 cm �tm�r�j� ez�st t�l. Az els� bajnoki t�lat 1949-ben a VfR Mannheim vehette �t, mivel a h�bor� ut�ni els� bajnoki sorozat v�g�re m�g nem k�sz�lt el a Viktoria nev� erekly�t felv�lt� „ut�d”.

Hogy a g�rda bemutattkozott (1962. okt�ber 16-�n Brenninger dupl�j�val, illetve Drescher tal�lat�val 3-0-ra nyert az FC Basel otthon�ban), majd a negyedd�nt�ig jutott fenn�ll�sa els� nemzetk�zi kupaszerepl�se alkalm�val a V�s�rv�rosok-kup�j�ban, mell�kes t�nyez�nek t�nt. Csak az volt a fontos, hogy 1963 tavasz�n milyen leveleket k�zbes�t a posta.

M�jus 11-�n j�tt meg az �zenet a DFB f�hadisz�ll�s�r�l.

„Sajn�lattal k�z�lj�k, hogy a Bundesliga-bizotts�g nem adott helyt a lig�ban val� felv�teli k�relm�knek. A test�let v�lem�nye szerint nem tan�csos ugyanabb�l a v�rosb�l sz�rmaz� k�t csapatnak egyszerre Bundesliga-licencet adni.”

Azaz: a m�ret�t tekintve akkor m�r kisebb, de m�g eredm�nyesebb 1860 M�nchen beker�lt az �j rendszer� nyugatn�met bajnoks�gba, a Bayernnek viszont maradt a Regionalliga.

Neuddcker tombolt, a klub 13 oldalas tiltakoz� levelet k�ld�tt a sz�vets�gnek, �rdemi v�ltoz�s azonban gyakorlatilag minden megv�ltozott M�nchenben. K�t �sz, Peter Grpsser (1860 M�nchen), valamint Willi Giesmann (Hamburg) nem tudott ellen�llni a Bundesliga cs�b�t�s�nak, �s Neudecker �gy �rezte, az �j t�nchoz �j karmester is kell. Hi�ba volt �rv�nyes szerz�d�se Schneiderrel, most felbontotta a meg�llapod�st, �s megnyerte edz�nek a jugoszl�v Zlatko „Csik” Csajkovszkit, aki 1962-ben bajnokcsapatot faragott az 1. FC K�lnb�l.

A Bayern vil�gbajnokai (II.)

Sepp Maier Az „Anzigi Macska” t�bb mint tucatnyi nagy diadalt �nnepelhetett a Bayernnel. F�nykor�ban a v�logatott �ssze�ll�t�sa is az � nev�vel kezd�d�tt, az NSZK 1972-ben Eur�pa-, k�t esztend�vel k�s�bb, pedig vil�gbajnok lett vele. A Nationalelfben 1966. m�jus 4-�n �rorsz�g (4-0) ellen deb�t�lt, utols�, 95. fell�p�s�re, pedig 1979. m�jus 26-�n, Izlandon (3-1) ker�lt sor. P�lyafut�s�t az 1979. j�lius 14-�n elszevedett aut�balesete z�rta le. K�s�bb a Bayern, majd a v�logatott kapusedz�je lett.

___________________________________________________________________________

Franz Beckenbauer Nagys�g�t az eredm�nysora prezent�lja: �tsz�r�s bajnok (egyszer a Hamburggal), n�gyszeres Nyugatn�met Kupa-gy�ztes, h�romszoros Bek-, egyszeres KEK-nyertes, Vil�gkupa-gy�ztes, az els� sz�zszoros nyugatn�met v�logatott futballista (�sszesen 103 meccsig �s 14 g�lig jutott 1965. szeptember 26. – Sv�dorsz�g, 2-1 – �s 1977. febru�r 23. – Franciaorsz�g, 0-1 – k�z�tt), az 1972-ben pedig vil�gbajnoki c�met nyer� Nationalelf csapat kapit�nya, k�tszeres aranylabd�s.

___________________________________________________________________________

Gerd M�ller G�lok, g�lok, �s megint csak g�lok. Minden l�nyeges t�ren az �v� a m�g jelenleg is �rv�nyben l�v� rekord. A Bundeslig�ban (365), a v�logatottban (68) �s egy szezonon bel�l (40) sem tudott n�la senki t�bb g�lt �sszehozni, Beckenbauerhez �s Maierhez hasonl�an minden fontos hazai tr�fe�b�l n�gyet, nemzetk�zi serlegb�l meg �sszesen �t�t nyert a Bayernnel, emellett van nyolc g�lkir�ly c�me, � az els� n�met aranylabd�s (1970), k�tszeres aranycip�s (1970, 1972), az 1970-es vb g�lkir�lya.

Az �j tr�ner fiatal, abszol�t t�mad� szellem� csapatot �p�tett, amely 38 bajnokin 115 g�lt (Rainer Ohlhauser 38-at) termelt a m�sodoszt�lyban, ugyanakkor a v�dekez�sr�l mintha megfeledkezett volna, legal�bbis a 61 kapott g�l erre utal. A Bayern �gy is bejutott az �lvonalba ker�l�s�rt zajl� r�j�tsz�sba, �m a finishben elszenvedett k�t veres�g (a Neukirchen ellen otthon 0-2, a Tasmania Berlin Elleni idegenben 0-3) szertefoszlatta az �lmait.

A „playoff” egyetlen haszna egy ifj� rem�nys�g, Franz Beckenbauer bemutatkoz�sa volt: a k�s�bbi „Cs�sz�r” az Oberliga Nordot megnyer� St. Pauli elleni m�rk�z�sen a sz�vets�g k�l�n enged�ly�vel deb�t�lt, mi t�bb, g�llal j�rult hozz� a 4-0-s gy�zelemhez. Csajkovszki �gy is maradhatott, �s folytathatta az elkezdett munk�t. Tov�bb fiatal�totta a keretet, a saj�t ifib�l Beckenbauer mellett Nafziger is a keret tagja lett, tov�bb� �rkezett egy, „Csik” szavaival �lve, „kis k�v�r ember” a N�rdlingenb�l.

Gerd M�ller, a valaha volt legeredm�nyesebb n�met csat�r .

M�llerre f�l �vvel kor�bban, 1964 elej�n csapott le a Bayern M�nchen. A t�mzsi t�mad�t �lvonalbeli klubok is sz�vesen l�tt�k volna, amikor meghallott�k, hogy az „oroszl�nok” szervezik a sorsd�nt� �tjukat N�rdlingenbe. Walter Fembeck, a Bayern gazdas�gi igazgat�ja egy �r�val (!) m�ncheni koll�g�ja, Maierb�ck el�tt �rkezett M�ller�khez, elmondta aj�nlat�t, majd – legal�bbis a legenda szerint – a cseng�sz� pillanat�ban a h�ts� ajt�n t�vozott. Az 1860 k�s�rlete veszt�sre volt �t�lve, mert az els� oszt�ly� g�rda egy �vre m�g amat�rszerz�d�st aj�nlott M�llernek, m�g a Bayern azonnal profik�nt k�v�nta foglalkoztatni. A havi 160 m�rk�s alapjuttat�s t�l sokat nyomott a latba, az ifj� Gerd �s sz�lei �gy d�nt�ttek, ink�bb a biztos p�nz �s a legal�bb egy �v m�sodik vonal, mint a bizonytalan els� liga.

A legal�bb egy �vb�l pontosan egy �v lett, a fiatal Bayern ugyanis v�gtelen�l sim�n abszolv�lta a feladatot: a m�sodoszt�ly� bajnoks�got elk�peszt�, 146-32-es g�lk�l�nbs�ggel z�rta (Ihlhauser 42, M�ller pedig 33 g�lt szerzett), az oszt�lyoz� sem jelentett gondot, �gy M�nchen lett az els� nyugatn�met telep�l�s, amelyik k�t �lvonalbeli t�rsulattal dicsekedhetett. �s ez a k�t g�rda r�gvest a k�vetkez� bajnoks�g els� fordul�j�ban, 1965. augusztus 14-�n �sszecsapott, a Bayern az els� Bundesliga-meccse els� perc�ben megkapta az els� g�lj�t (Timo Konietzka volt az „elk�vet�”), ami egy�ttal a veres�get is jelentette. A tal�lkoz� ut�n Csajkovszki edz� h�borgott, mondv�n, a ny�ron nem vettek k�sz j�t�kost, mindenki �r�lj�n, ha megkapaszkodik a csapat. Ehhez k�pest a folytat�sban azonnal hatmeccses gy�zelmi sorozat k�vetkezett (a negyedik fordul�ban az �lre is �llt az egy�ttes), a v�g�n pedig �jonck�nt siker�lt megszerezni a bajnoki bronz�rmet, illetve a Nyugatn�met Kup�t – az pedig m�r csak r�ad�s volt, hogy M�nchen v�rosa megp�ly�zta az 1972-es olimpia rendez�si jog�t, �s felcsillant egy �j, modernebb ar�na fel�p�t�s�nek lehet�s�ge is.

Igaz, M�nchenre m�r r� is f�rt ez akkor, hiszen a hatvanas �vek k�zep�n a v�ros sz�m�tott az els� sz�m� fellegv�rnak, 1966-ban p�ld�ul az 1860 volt a bajnok, a fin�l�ban a Meidericher SV-t 4-2-re legy�z� Bayern a kupagy�ztes, Franz Beckenbauer pedig az �v j�t�kosa.

A piros-k�kek kerete nem sokat v�ltozott a k�vetkez� szezonra, mint ut�bb kider�lt, a legfontosabb �rkez� Franz „Bulle” Roth volt a Kaufbeurent�l. A bajnoks�g gyorsan el�szott a csapat sz�m�ra, ez�rt a vez�rkar, Csajkovszki beleegyez�s�vel, �gy d�nt�tt, hogy arccal a k�t kupasorozat fel� kell fordulni. A fontosabb �s a hosszabb menetel�st k�ts�gk�v�l a Kupagy�ztesek Eur�pa-kup�j�ban mutatta be a Bayern, az els� k�t k�rben a csehszlov�k Tatran Presovon �s az �r Shamrock Roversen egyar�nat idegenbeli 1-1-gyel, valamint hazai 3-2-vel jutott t�l, majd j�tt az els� olyan p�rharc, amelyben nem felt�tlen�l � volt a favorit. A b�csi Rapid neve jobban csengett, de az osztr�kok Sepp Maier remekel�se miatt „csak” 1-0-ra nyert�k meg a hazai meccs�ket, ami nem sok j�val kecsegtetett. Csakhogy a Gr�nwalder Strass�n is az � akaratuk �rv�nyes�lt, �s a Bayern csak n�mi b�r�i seg�dlettel (Ohlhauser lesgyan�s helyzetb�l tal�lt be) tudta ledolgozni a h�tr�ny�t. K�s�bb a Rapidb�l Seitlt ki�ll�tott�k, a hosszabb�t�sban, pedig M�ller egy lecsorg� labd�t a h�l�ba tuszkolva az el�d�nt�be jutatta csapat�t.

A legjobb n�gy k�z�tt k�t g�lael�ad�s k�vetkezett: a Standard Liège ellen, M�nchenben nyolc perc alatt alakult ki a 2-0-s v�geredm�ny, idegenben, pedig Gerd M�ller mesterh�rmast �rt el, �gy j�hetett a Rangers elleni d�nt�. Azt nem lehetett mondani, hogy a csat�ra felh�tlen �r�mmel k�sz�lt volna a Bayern, hiszen a nagy ellens�g, a N�rnberg otthon�ban j�tszott�k a d�nt�t, r�ad�sul M�ller n�h�ny h�ttel kor�bban az Eb-selejtez�n elt�rte a kez�t, �s a szerepl�se is k�rd�ses volt.

Azt�n v�llalta a meccset, de a fin�l� els�sorban nem r�la, hanem az �lete addigi legjobb j�t�k�t ny�jt� Beckenbauerr�l, majd a 108. percben a kapuba tal�l�, �s a Bayern els� nemzetk�zi tr�fe�j�t sz�ll�t� „Bulle” Rothr�l sz�lt. Roth k�t �vvel kor�bban m�g a C oszt�lyban, a TSV Bertelshofenben futballozott…

A k�t h�ttel k�s�bbi, „hazai” kupad�nt� ehhez k�pest j�tszadoz�s volt. A Bayern a fin�l�ig minden riv�lis�nak (Hertha, Erkenschwick, Schalke, 1860 M�nchen) h�rom g�lt r�gott, az utols� meccsen a Hamburgnak pedig v�lasz n�lk�li n�gyest.

M�nchen a feje tetej�re �llt, mindenki v�rta a k�vetkez� szezont – amely minden szinten kudarcot hozott. A bajnoks�gban �t�dik helyet (pedig el�sz�r siker�lt n�z�sz�mban �s helyez�sben egyszerre fel�lm�lni a v�rosi riv�list), a kup�ban el�d�nt�t (az amat�r VfL Bochum jelentette a v�g�llom�st), a KEK-ben szint�n (itt a Mil�n volt t�l nagy falat), a Hannoverhez igazol� Csajkovszkinak meg elbocs�t� sz�p �zenetet.

J�tt Branko Zebec a kispadra, k�t osztr�k v�logatott (Gustl Starek, Peter Pumm) a p�ly�ra – a sikerek visszat�rtek!

A Bayern a m�sodik fordul�ban, az 1860 legy�z�se ut�n az �lre �llt, �s a poz�ci�j�t a „lef�j�sig” meg is �rizte. Zebec �talak�totta a g�rda j�t�kst�lus�t: v�get �rt a „hurr�futball” id�szaka, sokkal nagyobb hangs�lyt kelett fektetni a v�dekez�sre is, amit jelez, hogy a Bayern akkori klubrekordot jelent�, 31 kapott g�llal fejezte be a lig�t, a kup�ban pedig hat m�rk�z�sen mind�ssze egyszer rezd�lt meg a h�l�ja. A bajnoki c�m sim�n meglett, m�g h�tmeccses (!) nyeretlens�gi sorozat sem volt akad�ly (ezen id�szak alatt M�ller Jupp Heynckes, Sepp Maier egy n�z� megver�se, Beckenbauer pedig egy n�z� megs�rt�se miatt kapott rendk�v�li pihen�t a fegyelmi bizotts�gt�l), a 32. fordul�, az Offenbach elleni 5-1 meghozta a Bayern t�rt�net�nek els� Bundesliga-arany�t.

A kupagy�zelem viszont a M�ller sz�ll�totta, szinte egyed�l: az �v j�t�kos�nak is megv�lasztott center a csapat nyolc g�lj�b�l hetet v�llalt mag�ra, t�bbek k�z�tt a Schalke elleni fin�l� is az � dupl�j�val d�lt el. �s ha m�r Schalke: a m�ncheni el�tt a gelsenkircheni egyetlen tudott legut�bb, m�g 1937-ben.

El�g neh�z lett volna egy fiatal csapattal azonnal fel�lm�lni ezt az eredm�nyt, nem is siker�lt, �s erre a tervezett szezon v�gi t�voz�sn�l el�bb ment r� Zebec �ll�sa. A BEK-b�l m�r az els� k�rben kiesett a Bayern, pedig deb�t�l�sk�nt siker�lt otthon megverni a francia Saint-Ètienne-t, �m az idegenbeli visszav�g�n 3-0-val hengereltek a gallok.

A bajnoks�gban botladozott (a kupa-k�zdelmeket r�viddel az 1970-71-es szezont rajtja el�tt tartott�k meg a nagy t�l miatt, ez�rt az ottani, negyedd�nt�beli buk�s nem a jugoszl�v tr�ner kont�j�t terheli), azt�n m�rciusban j�tt egy kifejezetten rossz sz�ria (h�rom m�rk�z�s, egy pont), ez pedig sok volt a vez�rkarnak.

Zebecnek mennie kellettm a hely�t, Beckenbauer aj�nl�s�ra, a v�logatottn�l Helmut Sch�n p�lyaedz�jek�nt t�nyked� Udo Lattek vette �t.

Vele pedig visszat�rtek a sikerek.

Szezonr�l szezonra a Bundeslig�ban

1965-1966      3.         34        20        7          7          71-38  47

1966-1967      6.         34        16        5          13        62-47  37

1967-1968      5.         34        16        6          12        68-58  38

1968-1969      1.         34        18        10        6          61-31  46

1969-1970      2.         34        22        4          8          88-35  48

A nemzetk�zi porondon

KEK-d�nt� – 1967

Bayern M�nchen - Rangers

1-0   (0-0, 0-0, 0-0) – hosszabb�t�s ut�n

N�rnberg, N�rnberg-stadion, m�jus 31., 69 480 n�z�, vezette: C. Lo Bello (olasz).

Bayern M�nchen: Maier – Nowak, Kupferschmidt, Beckenbauer, Olk, Roth, Koulmann, Nafziger, Ohlhauser, G. M�ller, Brenninger.

Edz�: Csajkovszki

Rangers: Martin – Johansen, Provan, McKinnon, Greig; Jardine, D. Smith, Henderson, Hynd, A. Smith, Johnston.

Edz�: Symon

G�lszerz�: Roth (108.)