Azok a „n�metes” nyolcvanas �vek

J�llehet a Bayern M�nchen vezet�i, edz�i, j�t�kosai, no �s a szurkol�i szinte folyamatosan a nagy nemzetk�zi sikerekr�l �lmodtak, ebben a dek�dban a bajorok k�nytelenek voltak t�ltenni magukat k�t elbukott BEK-d�nt�n, �s „be�rni” �t Bundesliga-bajnoki c�mmel.

Az el�z� szezon sikerreceptj�t m�r ismerte mindenki, azonban senki sem tal�lta meg az ellenszer�t: avagy az �j �vtized els� id�ny�ben is a remek finis hozta meg a Bayern M�nchennek az arany�rmet. Igaz, ez�ttal az id�ny eleje is biztat� volt (�hgyomorra, el�k�sz�leti meccsen 9-1-es siker a Real Madrid ellen…), a k�zep�n azonban megint a Hamburg keveredett a mez�ny �l�re, csakhogy m�g a Bayernt k�v�lr�l-bel�lr�l ismer�, az Egyes�lt �llamokb�l hazat�r� Franz Beckenbauer sem tudta a cs�csra vezetni az �szakiakat. A 29 tal�lattal g�lkir�ly Karl-Heinz Rummenigge, illetve a 17-et hint� Paul Breitner vezette t�rsulat a hajr�ban nyolcmeccses gy�zelmi sorozatot hozott �ssze (30-5-�s g�lk�l�nbs�ggel), a h�rompontos h�tr�nyb�l, pedig n�gypontos f�rt var�zsolt.

Az �vad meccs�t azonban m�gis a BEK-ben j�tszotta a t�rsulat, legal�bbis Csernai P�l edz� szerint, aki �ll�totta, az Ajax elleni nyolcadd�nt� visszav�g�j�n 5-1-re diadalmaskod� tizenegy k�pr�zatosan futballozott. A BEK-siker fel� menetel� g�rd�t k�s�bb a Liverpool �ll�totta meg, az el�d�nt�ben, az idegenben l�tt egyetlen Kennedy-g�l sorsd�nt�nek bizonyult. AZ Anfield Roadon ugyanis 1981-ben sem z�rult le a n�met csapatok fekete sz�ri�ja, �s tov�bbra is g�lk�ptelenek maradtak a Pool fellegv�r�ban. Egy �vre r� megint angol egy�ttes jelentette a v�g�llom�st, csak m�r sokkal f�j�bb szakaszban, a fin�l�ban. A CSZKA Sz�fia elleni el�d�nt�ben m�g siker�lt csod�t tennie a Bayernnek (0-3-r�l mentette 3-4-re az els� �tk�zetet, ut�na a m�ncheni visszav�g� 4-0-ja b�ven el�g volt), egy k�rrel k�s�bb viszont m�r nem.

Az Aston Villa szok�s szerint fel�p�tette a betonv�delm�t (az eg�sz sorozatban �sszesen k�t g�lt kapott a birminghami egylet), el�l meg egy kontr�b�l Withe eld�nt�tte a kupa sors�t. Ez volt az els� nemzetk�zi kupad�nt�, amelyet elbukott a Bayern M�nchen.

A bajnoks�g is a v�g�n ment el (pedig megint nagy hajr� kezd�d�tt, csak most a M�nchengladbach egy 0-3-mal megf�kezte a bajorokat, �s seg�tett a Hamburgnak), a kupad�nt�t viszont siker�lt j� finissel hozni. A N�rnberg m�r 2-0-ra is vezetett, az Alois Reinharddal �sszefejel� Dieter Hoeness turb�nnal futballozott, m�gis n�gyet sz�rt a m�sodik f�lid�ben a Bayern, t�bbek k�z�tt a „t�r�k szult�n” fejes�nek (!) k�sz�nhet�en. N�h�ny h�nappal k�s�bb kider�lt, ez volt Csernai P�l utols� nagy edz�i sikere a Bayernnel. Hi�ba j�tt Jean-Marie Pfaff szem�ly�ben vil�gklasszis kapus (ez m�g akkor is igaz, ha a deb�t�l� meccs�n bedob�sb�l kapott g�lt), hi�ba akart sz�pen elk�sz�nni a futballt�l Breitner, a csapatnak m�g csak �rem sem jutott. A bajnoks�gban a negyedik hely j�tt �ssze, a kup�b�l a m�sodik k�rben a Braunschweig ejtette ki a c�mv�d�t, a KEK-ben pedig a negyedd�nt�ben a k�s�bbi gy�ztes Aberdeen ellen egy perc alatt �sszeszedett k�t g�l volt t�l sok. A vezet�s�gnek meg a sok balsiker: m�g a bajnoks�g v�g�t sem v�rta meg a gr�mium, menesztette Csernait, hely�re ideiglenes jelleggel Reinhard Saftigot �ltette, majd v�glegesen Udo Lattek gondjaira b�zta a csapatot.

Lattek, ak�rcsak els� m�ncheni regn�l�sa idej�n, kupagy�zelemmel nyitott, amit m�r-m�r aj�nd�kba kapott az egy�ttes. A M�nchengladbach elleni fin�l�ban m�r az is meglep� volt, hogy a g�lokkal nagyon fukar (310 bajnokin �sszesen 15 ker�lt a neve mell�) Wolfgang Dremmler r�v�n siker�lt kicsikarni a r�ad�st, az meg k�l�n�sen, hogy a tizenegyesr�g�sokn�l �ppen az a Lothar Matth�us k�vette el az egyik sorsd�nt� ront�st (a m�sikat Norbert Ringels), akinek akkor m�r al��rt szerz�d�se volt a Bayern M�nchenn�l.  A rosszm�j�ak szerint m�r csak ez�rt a baki�rt �rdemes volt szerz�dtetni Matth�ust, aki azt�n a k�vetkez� szezonban igazolta, piros-k�kben is sokat tehet a csapat�rt. Az �l�re �llt az imm�r Kalle Rummenigge n�lk�li g�rd�nak (a t�mad� 10 milli� m�rk��rt, valamint h�rom bar�ts�gos m�rk�z�s�rt lett az Internazionale labdar�g�ja), 16 g�lj�val mesterl�v�sz lett a kereten bel�l, �s bajnoki c�mhez seg�tette a Bayernt. A bevallottan �tmeneti id�nynek sz�nt szezon hozott m�g egy kupaez�st�t (az Uerdingen 2-1-gyel bizonyult jobbnak, a Bayern a nyolcadik kupad�nt�j�ben el�sz�r vesztett), illetve egy KEK-el�d�nt�t, amelyben az Everton jelentett lek�zdhetetlen akad�lyt. A remek�l siker�lt �p�tkez�s ut�n az 1985-86-os szezont bevallottan a tripl�z�s �vadj�nak sz�nta a Bayern, de csak dupl�znia siker�lt, a legink�bb �hajtott tr�fe�t nem tudta hazavinni. A BEK-ben a negyedd�nt�ig minden sim�n ment, csakhogy ott az Anderlecht 3-2-es �sszes�t�ssel meg�lljt parancsolt. Maradt a Bundesliga �s a Nyugatn�met Kupa, a kett� k�z�l az ut�bbi megnyer�se volt egyszer�bb. A d�nt�ben a VfB Stuttgart 5-2-es ver�st kapott, Lothar Matth�us pedig sorozatban harmadik nekifut�sra v�gre kupagy�zelmet is �nnepelhetett.    

Ugyanakkor Dieter Hoeness, a Bayern t�mad�ja szerint csapata nem a legszebben h�l�lta meg  a VfB-nek, hogy bajnokot faragott bel�le, illetve hozz�seg�tette az 1969 ut�ni m�sodik dupl�z�s�hoz. N�h�ny nappal kor�bban ugyanis �ppen a Stuttgart tasz�totta le a tabella tetej�r�l az utols� n�gy fordul� el�tt m�g n�gy ponttal vezet� Werder Brement! A z�ld-feh�rek m�r az utols� el�tti fordul�ban, a Bayern elleni cs�csrangad�n bajnokok lehettek volna, de Kutzop a kapuf�ra r�gta a tizenegyest, �gy a Werdernek az �nnepl�shez legal�bb egy pontot el kellett volna hoznia a z�r� k�rben Stuttgartv�l. Csakhogy 2-1-es veres�g, illetve s�r�s lett a t�ra v�ge, mert k�zben a Bayern 6-0-s g�la keret�ben elint�zte a M�nchengladbachot.

A mil�n�i csoda

B�r az 1988-89-es id�nyben csak az UEFA-kup�ban indulhatott a csapat, m�gis ehhez az id�nyhez f�z�dik az egyik legnagyobb kupabrav�rja. A sorozat nyolcadd�nt�j�ben ugyan megszakadt a csapat 25 �ve tart� hazai veretlens�ge a nemzetk�zi porondon, a Matth�usszal �s Brehm�vel fel�ll� Internazionale 2-0-ra nyerni tudott az Olimpiai stadionban, a visszav�g� azonban a mil�n�i csoda n�ven vonult be a Bayern t�rt�nelm�be. A San Sir�ban Aumann vil�gklasszisk�nt v�dett, el�l nyolc perc alatt, Wohlfahrt, Augenthaler �s Wegmann r�v�n h�rom bajor g�l is sz�letett, a 3-1-es vend�gsiker, pedig m�ncheni tov�bbjut�st �rt.

Ha csak a matematik�ra hagyatkozunk, esztend� eltelt�vel, h�rom serleggel kellett volna gyarapodnia a S�bener Strass�n tal�lhat� vitrinnek, de hi�ba volt a nagyszer� szezon, a 46 t�tm�rk�z�sen elszenvedett mind�ssze 4 veres�g, ha a k�t kup�ban volt jobb a Bayernn�l. A D�sseldorf elleni, hazai b�cs�t viszonylag k�nnyed�n megem�sztette mindenki, a Porto elleni BEK-d�nt� kudarc�n viszont nagyon nehezen siker�lt t�ll�pni. A fin�l�ig vezet� �ton a PSV, az Austria, az Anderlecht �s a Real Madrid (az ut�bbi kett� �sszesen 11 g�lt kapott…) sem volt komoly akad�ly, �s a fin�l� is zsebben volt a 77. percig. Azt�n Ludwig K�gl g�lj�t Madzser sarokkal kiegyenl�tett, majd Juary gondoskodott arr�l, hogy ne a Benfica legyen Portug�lia egyetlen BEK-gy�ztese. Udo Lattek edz� meg k�nytelen volt elk�nyvelni, hogy csak a klubok �r�krangsor�nak els� hely�t jelent�, tizedik bajnoki c�mmel tud elk�sz�nni M�nchent�l. Az akkor minden id�k legeredm�nyesebb Bayern-edz�jek�nt t�voz� (k�s�bb csak Ottmar Hitzfeld tudta fel�lm�lni az � eredm�nysor�t) Lattek hely�t Jupp Heynckes vette �t, aki remek�l z�rta az �vtizedet a csapattal. Egy ez�st�remmel (illetve 83 g�lal) nyitott, majd t�l�lve Matth�us, Eder, Pfaff, Brehme �s Hughes t�voz�s�t, k�t arannyal folytatta m�ncheni edz�i karrierj�t. Az els� arany k�l�n�sen kedves lehet Heynckesnek, hiszen azt �gy nyerte meg a csapat, hogy a sorsd�nt� meccsen �rte j�tszott. Tudott volt, hogy ha a 31. fordul�ban nem nyer a t�rsulat, a tr�nernek mennie kell, mert akkor az 1. FC kez�b�l senki sem veszi ki a sal�t�st�lat. Christoph Daum, a „kecsk�sek” szakvezet�je l�lektani hadvisel�sbe is kezdett, m�g Heynckes szellemi k�pess�geit is k�ts�gbe vonta a telev�zi�s kamer�k el�tti mutogat�s�val, de a bajorok nem vett�k fel a keszty�t. Csak futballoztak, �s Roland Wohlfahrt tripl�j�val nyertek 3-1-re. Heynckes olyannyira megk�nnyebb�lt �s meghat�dott, hogy eg�sz �jszak�s �nnepl�st enged�lyezett fiainak, akiknek m�g a cigarett�r�l sem kellett lemondaniuk, holott a tr�ner kor�bban mindig a doh�nyz�s ellen foglalt �ll�st, �s a k�z�s programokon tiltotta a f�st�lg�st.

Ehhez k�pest a k�vetkez� id�ny aranya s�tagaloppban sz�letett meg, legfeljebb az volt egy kicsit furcsa, hogy a St. Pauli elleni bajnokavat�n alig 18 ezren tomboltak. Persze abban a szezonban nem is a Bundesliga, hanem a BEK volt a legfontosabb, ott sorra d�lhettek volna a n�z�rekordok, ha nem v�ges az Olimpiai stadion befogad�k�pess�ge. A Milan elleni el�d�nt� visszav�g�j�ra p�ld�ul h�romsz�zezer jegyig�nyl�s futott be, aminek az egy�t�d�t siker�lt is teljes�teni.

A csapatnak viszont a nagy c�lt nem: a kupasiker elmaradt. A Milan ellen a rendes j�t�kid�ben ugyan a Bayern ledolgozta a San Sir�ban �sszeszedett egyg�los h�tr�ny�t, de a hosszabb�t�sban nem csup�n McInally, hanem Borgonovo is betal�lt, ami az olaszok mennybemenetel�t jelentette. Egy�ttal alighanem Jupp Heynckes vessz�fut�s�nak kezdet�t is.

Szezonr�l szezonra a Bundeslig�ban

1980-1981      2.         34        19        10        5          48-20    48

1981-1982      3.         34        20        3          11        77-56    43

1982-1983      4.         34        17        10        7          74-33    44

1983-1984      4.         34        20        7          7          84-41    47

1984-1985      1.         34        21        8          5          79-38    50

1985-1986      1.         34        21        7          6          82-31    49

1986-1987      1.         34        20        13        1          67-31    53

1987-1988      2.         34        22        4          8          83-45    48

1988-1989      1.         34        19        12        3          67-26    50

A nemzetk�zi porondon

BEK d�nt� – 1982

Aston Villa – Bayern M�nchen

1-0  (0-0)

Rotterdam, De Kuip-stadion m�jus 26., 46 000 n�z�, vezette: Konrath (francia)

Aston Villa: Rimmer (Spink, 10.), – Swain, Evans,

McNaught, Williams – Bremner, Cowans, Mortiner,

- Shaw, Withe, Morley. Edz�: Barton

Bayern M�nchen: M. M�ller – Dremmler, Weiner,

Augenthaler, Horsmann – Mathy (G�ttler, 52.),

 Breitner, Kraus (Niedermayer, 79.), D�rnberger –

Karl-Heinz Rummenigge, D. Hoeness

G�lszerz�: Withe (67.)

BEK d�nt� – 1987

Fc Porto – Bayern M�nchen

2-1 (0-1)

B�cs, Pr�ter-stadion, m�jus 27., 56 000 n�z�, vezette: Ponnet (belga)

FC Porto: Mlynarczyk – Joao Ponto, Eduardo Luis,

Celso, In�cio (Frasco, 66.) – Quim (Juary, 46.),  Magalhaes,

Madzser, Sousa, Andr� – Futre. Edz�: Jorge

Bayern M�nchen: Pfaff – Winklhofer, Nachtweih,

Eder, Pfl�gler – Flick (Lunde, 82.), Brehme, Matth�us,

M. Rummenigge, D. Hoeness, K�gl. Edz�: Lattek

G�lszerz�: Madzser (77.), Juary (81.), ill. K�gl (25.)

A Bayern vil�gbajnokai (IV.)

Raimond Aumann R�szt vett, de nem l�pett p�ly�ra az 1990-es vil�gbajnoks�gon, ami az�rt meglep�, mert a Bayern g�lvonal�n hosszabb id�re megragad� kapusok (el�tte Sepp Maier, ut�na Oliver Kahn) a Nationalelfben is �lland�s�tani tudt�k a hely�ket. A Bundeslig�ban 216 alkalommal sz�hoz jut� Aumann n�gyszer szerepelt a nemzeti csapatban, igaz, csak a b�cs�meccs�n v�dhetett 90 percen kereszt�l. A kilencvenes �vek k�zep�n vonult vissza, ma � koordin�lja a Bayern szurkol�i csoportjait.

Klaus Augenthaler Els� n�met futballistak�nt tudott h�t n�met bajnoki c�met szerezni, �m term�szetesen az 1990-es vil�gbajnoki c�met tartja a legnagyobb becsben relikvi�i k�z�l. Az 1990. j�lius 8-�n lej�tszott, Argent�na elleni fin�l�ban l�pett p�ly�ra 27., egyben utols� alkalommal a Nationalelfben. Egy �vvel a vb-d�nt� ut�n hagyott fel az akt�v j�t�kkal, �s elkezdte az edz�i szakm�t. A Bayernn�l volt p�lyaedz�, majd t�bbek k�z�tt az osztr�k GAK-ot, a N�rnberget �s a Bayer Leverkusent ir�ny�totta.

Stefan Reuter juniork�nt mezei fut�sban lett bajor bajnok, k�s�bb viszont egy�rtelm�en a futball mellett tette le a voks�t. Nem d�nt�tt rosszul, hiszen fontos tagja volt az 1990-ben cs�csra �rt v�logatottnak. A nemzeti tizenegyben 1987. �prilis 18. (Olaszorsz�g, 0-0) �s 1998. j�nius 15. (Egyes�lt �llamok, 2-0) k�z�tt 69 m�rk�z�sen jutott sz�hoz, �s k�t g�lt szerzett. A legnagyobb klubsiker�t nem a Bayernnel, hanem a Borussia Dortmunddal aratta, amellyel 1997-ben megnyerte a Bajnokok Lig�j�t.

J�rgen Kohler Meglehet�sen r�vid id�t t�lt�tt el a Bayern M�nchenn�l, de abba a k�t �vbe belef�rt egy n�met bajnoki �s egy vil�gbajnoki c�m is. 1989-ben �rkezett, majd 55 Bundesliga-m�rk�z�ssel �s hat g�llal a h�ta m�g�tt intett b�cs�t a Bayernnek, �s elfogadta a Juventus aj�nlat�t. 1995-ben t�rt vissza a Bundeslig�ba, s a Borussia Dortmunddal �rt fel a cs�csra, 1997-ben Bl-gy�ztes lett. A Nationalelfben 12 �v alatt (1986. szeptember 24. �s 1998. j�lius 4. k�z�tt) 105 m�rk�z�sen h�rom g�lig jutott.

Hans Pfl�gler Azon kevesek, k�z� tartozik, akik profi karrierj�k sor�n h�ek maradtak a Bayern M�nchenhez. 1981 �s 1995 k�z�tt 277 Bundesliga-meccsen l�pett p�ly�ra, 36 g�lt jegyzett. 1992-ben ugyan �tk�rte mag�t az amat�r�k k�z�, �m h�rom �vvel k�s�bb �jra a profikn�l volt. A nemzeti tizenegyben 1987. m�jus 25-�n, Izrael ellen deb�t�lt, utols� fell�p�s�re, pedig az 1990-es vb-n, Kolumbia ellen ker�lt sor, j�nius 19-�n. 11 tal�lkoz�ja sor�n mind�ssze k�tszer �lte �t a veres�g „�lm�ny�t”.

 Olaf Thon B�r a Ruhr-vid�ken Gelsenkirchenben sz�letett, „f�bej�r�” b�nk�nt m�r gyerekkor�ban Bayern-d�sz�t�s� �gynem�ben aludt. 1988-ban igazolt a Schalk�t�l �lmai klubj�hoz, amellyel h�rom bajnoki c�met szerzett, �s a Bayern deleg�lta �t az 1990-es vb-re is. A v�logatottban �sszesen 14 �vig jutott sz�hoz, igaz, sorozatos s�r�l�sei miatt csak 52 alkalommal. A t�zkereszts�gen 1984. december 16-�n, M�lta ellen (3-2) esett �t, m�g a b�cs�t az 1998. j�nius 25-�n lej�tszott, Ir�n elleni tal�lkoz� (2-0) jelentette.