Beckenbauer a padon is Cs�sz�r

Ebben az �vtizedben olyan edz�legend�k is csak ideig-�r�ig tudt�k �sszekapni a Bayern M�nchen egy�ttes�t, mint Erich Ribbeck vagy Otto Rehhagel. Azt�n Ottmar Hitzfeld k�zbe vette az ir�ny�t�st…

Pedig a k�s�bbi Don Jupp az 1990-91-es id�nynek m�g hangzatos �g�retekkel v�gott neki, a bajnoki c�m m�r-m�r evidenci�nak sz�m�tott, de mell� m�g felvillantotta a m�sf�l �vtizede csak �h�tott BEK-siker lehet�s�g�t is. Tehette, hiszen az el�d�nt�s csapat magj�t gyakorlatilag siker�lt egyben tartani, illetve kieg�sz�teni olyan j�t�kosokkal, mint Stefan Effenberg, Brain Laudrup, Christian Ziege, �s Michael Sternkopf. Csakhogy �jfent bebizonyosodott, �nmagukban a nevek m�g nem jelentenek garanci�t a titulusra. Ezt el�sz�r a kup�ban tapasztalhatta meg az egy�ttes, az els� fordul�ban ugyanis az amat�r – �s az �ta sem hallott – Wienheim 1-0-ra legy�zte a Bayernt! A Bundeslig�ban a Kaiserslautern adott leck�t, b�r az arany sorsa matematikailag csak az utols� k�rben d�lt el, a „v�r�s �rd�g�k” m�r fordulatokkal a befejez�s el�tt biztos befut�nak t�ntek.

A legf�j�bb azonban m�gis a BEK-kudarc volt, hiszen kevesen sz�m�tottak arra, hogy az Apoel Nicosia, a CSZKA Sz�fia, majd a Porto kiejt�se ut�n �ppen a Crvena zvezda �ll�tja meg a Bayernt. Csakhogy a jugoszl�vok nyertek az Olimpiai stadionban, majd otthon maguk mell� �ll�tott�k Fortun�t, �s kiharcolt�k a tov�bbjut�st. A BEK-ben addig az �sszes idegenbeli meccs�t megnyer� Bayern a 90. percben m�g 2-1-re vezetett, amikor Augenthaler az �vtized egyik legnagyobb �ng�lj�t helyezte Aumann kapuj�ba, �s ezzel tov�bbjuttatta a k�s�bb a serleget is elh�d�t� CZ-t.

Heynckes m�g valahogyan t�l�lte ezt a rossz sorozatot, a k�vetkez� bajnoks�gban azonban m�r csak h�napok jutottak neki. A k�t egykori NDK-beli klub (Dynamo Dresden, Hansa Rostock) bevon�s�val h�szcsapatosra duzzasztott Bundeslig�ban csak verg�d�tt a t�rsulat, �s a Hamburg elleni kupab�cs�, illetve az okt�ber �t�dikei, Stuttgart Kickers elleni hazai 1-0 betette az ajt�t: n�gy nappal k�s�bb Heynckesnek mennie kellett. Ments�gnek fel lehetett volna hozni J�rgen Kohler �s Stefan Reuter Juventusba igazol�s�t, illetve Augenthaler visszavonul�s�t, Aumann keresztszalag-szakad�s�t (Toni Schumachert reaktiv�lt�k a hely�re), de felesleges lett volna…

S�ren Lerby kapta meg a marsallbotot, de csak n�h�ny h�nap erej�ig. Amikor 1992 elej�n, a Dynamo Dresden elleni 1-2 �s a Kaiserslautern elleni 0-4 k�z�tt Aumann kapus kijelentette, hogy a kies�s ellen kell k�zdeni, �rezni lehetett, k�zel az �jabb v�lt�s. A d�n tr�ner �r�k�t a k�s�bbi sz�vets�gi kapit�ny, Erich Ribbeck vette �t, � legal�bb a tizedik helyet meg tudta cs�pni. A h�t hazai veres�g f�ny�ben nem is olyan rossz eredm�ny…

Igaz�b�l a rem�nyt kelt� nem is ez volt, hanem a n�h�ny h�nappal kor�bban, a Bayern M�nchen vezet�s�g�ben bek�vetkezett v�ltoz�s: 1991 november�ben ugyanis k�t egykori nagys�g, Franz Beckenbauer �s Karl-Heinz Rummenigge aleln�ki rangot kapott, �s r�viddel k�s�bb, j�t�kos-megfigyel�i szerepk�rben az alkoholprobl�m�it elfeled� Gerd M�ller is visszat�rt a bajor egylet k�tel�k�be.

Az �j vez�rkar a ny�ron addig nem l�tott �sszeget, 23,5 milli� m�rk�t k�lt�tt �j j�t�kosokra, Thomas Helmer, Mehmet Scholl, az Intert�l szakadt keresztszalagja miatt t�l k�nnyen elengedett (a mil�n�iak �gy sz�moltak, 1992-ben m�r nem j�tszhat t�bbet, ehhez k�pest szeptemberben a p�ly�n volt) Lothar Matth�us, valamint Jorginho is M�nchenbe k�lt�z�tt. �k sim�n kompenz�lt�k Laudrup �s Effenberg t�voz�s�t, �s sok�ig �gy t�nt, azonnal eredm�ny�k is lesz a v�ltoz�soknak: a g�rda 32 fordul�n kereszt�l vezette a bajnoks�got, de a finisben k�tszer botlott, �s a Werder Bremen el�z�tt.

Ezek ut�n a t�bbs�g �gy sz�molt, az �sszerakott csapattal Ribbeck a k�vetkez� id�nyben majd tarol, ehhez k�pest a tr�ner m�g az �v v�g�t sem �rte meg a kispadon. Az �j sziszt�m�ja, a n�gyv�d�s rendszer nem m�k�d�tt, a Bayern hat napon bel�l az UEFA-kup�b�l (Norwick, 1-2, 1-1) �s a N�met Kup�b�l (Dynamo Dresden, 1-2) is kiesett, �gy kicsit megk�sett „kar�csonyi aj�nd�kk�nt”, december 27-�n Ribbeck felmond�levelet kapott.

Helmer fantomg�lja

Ak�r precedenst is teremthetett volna az az �t�let, amelyet az 1994. �prilis 23-�n lej�tszott, Bayern M�nchen – N�rnberg tal�lkoz�t k�vet�en hozott a fegyelmi bizotts�g. A meccsen egy sz�gletet k�vet�en Thomas Helmer a kapu fel� terelte a labd�t, de csak az oldalh�l�t tal�lta el. Hans-J�rgen Osmers b�r� azonban �ltal�nos elk�ped�sre g�lt �t�lt, amivel v�g�l 2-1-re a hazai egy�ttes nyerte meg a tal�lkoz�t. A n�rnbergi g�rda azonban �vott, az illet�kes test�let pedig helyt adott a tiltakoz�snak. N�gy nappal a bajnoks�g befejez�se el�tt �jraj�tsz�st rendeltek el, de ezzel v�g�l a N�rnberg j�rt jelent�sen rosszabbul – a bajorok ugyanis m�sodszorra m�r 5-0-val k�ldt�k haza riv�lisukat.

Sir Erich hely�t n�mi meglepet�sre Franz Beckenbauer foglalta el, aki addig sehol sem tev�kenykedett klubedz�k�nt, viszont a Nationalelffel megnyerte az 1990-es vil�gbajnoks�got. Kaiser Franz janu�r hetedik�n tartotta meg az els� foglalkoz�s�t – t�bb mint h�romezer �rdekl�d� el�tt. B�r az els� bajnokij�t m�g 3-1-re elbukta a VfB Stuttgart ellen, a k�s�bbiekben �sszekapta a csapat�t, �s az utols� fordul�ban, a Schalke elleni 2-0-t k�vet�en � sz�ll�totta a klub t�rt�net�nek 13. bajnoki arany�t. A diadalmas v�g ut�n Beckenbauer elk�sz�nt, akkor azt mondta, �r�kre, de mint azt legk�s�bb Ian Fleming James Bondj�t�l tudjuk: „Soha ne mondd, hogy soha”.

Mert hi�ba j�tt ut�na k�t szt�redz� (illetve t�bbek k�z�tt Oliver Kahn kapus), Giovanni Trapattoni �s Otto Rehhagel, a Bayern a k�vetkez� nagy siker�t is Beckenbauerrel �rte el. Az olasz maestro a csat�rok tehetetlens�ge (Jean-Pierre Papin, Alan Sutter, Marcel Witeczek �s Emil Kosztadinov elv�tve tal�lta el a kaput) �s a saj�t hib�i (a Kaiserslautern ellen p�ld�ul Didi Hamann szem�ly�ben bek�ldte a negyedik amat�r j�t�kos�t is, ami a z�ld asztaln�l h�rom pontj�ba ker�lt a klubnak) miatt bukott meg egy �v ut�n, m�g a Br�m�t 14 �v ut�n elhagy� Rehhagel nem tudott alkalmazkodni a teljesen m�s mili�h�z. Az UEFA-kupa-d�nt�ig m�g elvezette a Bayernt, de a Bordeaux elleni fin�l�ban m�r a Cs�sz�r dirig�lt, mert a Rostock elleni hazai veres�get k�vet�en, �prilis 27-�n Rehhagelnek mennie kellett.

�gy azt�n a nagy nemzetk�zi menetel�st – t�bbek k�z�tt a Benfica, a Nottingham Forest �s a Barcelona ellen maradt veretlen az egy�ttes – m�r azz eln�ki min�s�gben edz�sk�d� (ilyen sem volt ut�na…) Beckenbauer koron�zta meg, m�ghozz� a Bordeaux elleni kett�s diadallal. Ezek ut�n m�r az sem sz�m�tott, hogy a Bundeslig�ban a Borussia Dortmunddal nem igaz�n siker�lt tartani a l�p�st, illetve, hogy az utols� fordul�ban a vesek�vel m�t�tt Beckenbauer helyett utas�t�sokat ad� Augenthaler n�gyet cser�ljen..

Beckenbauer ezut�n m�sodszor, �s imm�r �gy t�nik, v�gleg elk�sz�nt, �s �tadta a hely�t Giovanni Trapattoninak. Igen, az olasz tr�nerfejedelem visszat�rt, hozta mag�val Ruggiero Rizzitellit, az els� olasz l�gi�st, aki a Seria A-b�l j�tt a Bundeslig�ba, tov�bb� �rkezett Mario Basler, Sammy Kuffour, valamint Carsten Jancker, �s vel�k meg�rkeztek a sikerek is. Er�s t�lz�s lenne azt �ll�tani, hogy sz�pen j�tszott a Bayern, viszont a hat�konys�ggal semmi probl�ma sem volt, �gy Trap m�r a 33. fordul�t k�vet�en elk�nyvelhette els� It�li�n k�v�li siker�t, a n�met bajnoki c�met.

A k�vetkez� szezonban hozz�tett egy Ligakupa- �s egy N�met Kupa-gy�zelmet is. 1998 tavasz�n Basler szabadr�g�s�val nyerte meg a Bayern 2-1-re a Duisburg elleni kupad�nt�t, �s ezzel sz�pen b�cs�zott Trapt�l. Az olasz szakvezet� m�r �prilisban bejelentette, hogy a szezon v�g�n, csal�dja k�r�s�nek megfelel�en hazat�r, �s a Fiorentina edz�je lesz. Akkor m�g �gy t�nt, ak�r dupl�z� egy�ttes tr�nerek�nt is z�rhat, �m a Kaiserslautern, Otto Rehhagellel a kispadon (!), egyed�l�ll� produkci�t bemutatva, �jonck�nt nyerte meg a bajnoks�got.

A Bayern vil�gbajnokai (V.)

Jorginho Jorge de Amorim Campos a Bayern t�rt�net�nek els� nem n�met �llampolg�rs�g� vil�gbajnoka. Az Egyes�lt �llamokban cs�csra �r� seleca�nak volt alapembere, 64 meccsen h�rom g�lt jegyzet. A bajor egy�ttesben 1992 �s 94 k�z�tt j�tszott, 67 bajnokin hat g�lig jutott, a k�z�ns�g egyik legnagyobb kedvence volt. A Bayer-�ra el�tt az Amerik�ban, a Flameng�ban �s a Bayern Leverkusenben, ut�na, pedig a Vasc�ban �s a Fluminens�ben futballozott.

Bixente Lizarazu 2001-ben, a Bayern Bl-gy�zelmekor � volt a vil�g egyetlen futballist�ja, aki egyszerre volt vil�g-, Eur�pa- �s orsz�gos bajnok, tov�bb� Bl-gy�ztes. A baszk felmen�kkel rendelkez� francia balh�tv�d az el�z� �vezred v�g�n vil�gver� francia v�logatottban 97-szer l�pett p�ly�ra �s k�t g�lt szerzett. A bajor klubt�l 2004 nyar�n elk�sz�nt, Marseille-be igazolt, �m M�nchenben gondok t�madtak a balh�tv�d posztj�n, ez�rt a kik�t�v�rosban id�k�zben a n�z�t�rre szorul� „Liz�t” visszacs�b�tott�k.

Tulajdonk�ppen Trapattoni t�voz�sa nyitotta meg az utat a Bayern M�nchen t�rt�net�nek �jabb sikerkorszaka el�tt. Az olasz edz� hely�re ugyanis a Borussia Dortmunddal els� n�met csapatk�nt 1997-ben Bajnokok Lig�j�t nyer� Ottmar Hitzfeld �lt, aki 2004-es t�voz�sakor a klub fenn�ll�s�nak legsikeresebb tr�ner�nek vallhatta mag�t.

A „T�bornok” a Ligakupa megnyer�s�vel kezdte m�ncheni �let�t (Giovane Elber tripl�zott a VfB Stuttgart elleni, 4-0-s fin�l�ban), majd az �ltala szabadalmaztatott, a j�t�kosok cser�lget�s�re �p�l� rot�ci�s elvvel fantasztikus menetel�sbe kezdett. A Bayern 15 pontos el�nnyel nyerte meg a bajnoks�got, ekkora f�l�nyre 26 �ve nem volt p�lda, a kup�ban csak a d�nt�ben bukott el (a Werder Bremen elleni tizenegyesp�rbaj sor�n a k�t klasszis, Matth�us �s a visszat�r� Effenberg rontott).

H�rom kapus egy meccsen

M�r-m�r unikumnak sz�m�t� m�rk�z�st v�vott 1999. szeptember 18-�n Frankfurtban a Bayern, amely a 2-1-es gy�zelmet h�rom kapussal �rte el. A vitathatatlanul els� sz�m� h�l��rnek sz�m�t� Oliver Kahnt agyr�zk�d�ssal kellett lecser�lni, azt k�vet�en, hogy �tk�z�tt Sammy Kuffourral. A hely�re be�ll� Bernd Dreher h�t perc ut�n keresztszalag-szakad�st szenvedett, �s mivel nem �lt t�bb kapus a padon, Michael Tarnat �llt a g�lvonalra. Az addig k�z�pp�ly�sk�nt ismert futballista kiv�l�an meg�llta a hely�t, hib�tlan produkci�val j�rult hozz� a diadalhoz.

�s m�gis: az 1998-99-es �vadr�l ink�bb keser� eml�keket �riznek a S�bener Strass�n. Volt ugyanis egy Bajnokok Lig�ja-sorozat is. A d�nt�ig sz�pen haladt a csapat, a csoportk�rben a Barcelon�t �s a Manchester Unitedet is megel�zte (az egyetlen veres�gez a Br�ndbyt�l szenvedte el…), az egyenes kies�ses szakaszban a Kaiserslautern �s a Dinamo Kijev ellen sem hib�zott, �s a barcelonai fin�l� is sok�ig nekik �llt. A MU ellen Basler szabadr�g�sb�l gyorsan vezet�st szerzett, azt�n Scholl �s Jancker is eltal�lta a l�cet, de m�g ez sem volt �rdekes, hiszen a BL-d�nt� 90. perc�ben m�g mindig a bajorok �lltak jobban, de volt h�tra n�h�ny perc a r�ad�sb�l. �ppen annyi, hogy Ole Gunnar Solskjaer, valamint Teddy Sheringham is bevegye Oliver Kahn kapuj�t. �sszeoml�s mintegy 120 m�sodperc alatt…

A Bajnokok Lig�j�val a k�vetkez� �vadban sem volt t�l nagy szerencs�je a Bayernnek, hi�ba verte meg n�gyb�l h�romszor a Real Madridot, az el�d�nt�ben elszenvedett 2-0-s veres�g ut�n a hazai 2-1 kev�s volt a tov�bbjut�shoz. Hol volt m�r ekkor a m�sodik csoportk�rben el�adott k�t par�d�, a Bernab�uban aratott 4-2-es (ekkor nyert el�sz�r n�met g�rda a mitikus madridi ar�n�ban), illetve a M�nchenben, Matth�us els� b�cs�meccs�n elk�nyvelt 4-1-es diadal?!

�gy azt�n a bajorok odahaza vigasztal�dtak, a kup�t viszonylag k�nnyed�n zsebre v�gt�k (3-0 a Werder Bremen ellen), viszont a bajnoks�gban a v�g�re hagyt�k a d�nt�st. Az utols� fordul� el�tt a Leverkusen k�t ponttal jobban �llt, mint a Bayern, r�ad�sul az Unterhaching elleni, k�nny�nek t�n� bajnoki v�rt r�. A Bayern mindenesetre megtette a k�teless�g�t, gyorsan elrendezte a Werder Brement, majd v�rta a szomsz�db�l (Unterhaching M�nchen egyik k�ls� ker�lete) �rkez� h�reket. �s vil�g, l�ss csod�t! Az abszol�t �jonc, amelynek m�r semmi sem m�lt ezen a meccsen, 2-0-ra elint�zte a t�rt�nete els� arany�rme el�tt �ll� Leverkusent. Michael Ballack �ng�lja „�gyazott meg” a fejre �ll�snak, egykori bayernes Markus Oberleitner pedig bev�gezte a Bayer Leverkusen trag�di�j�t.

Akkor m�g senki sem hitte, hogy a Bayern k�pes m�g nagyobb izgalmak k�z�tt bajnoks�got nyerni. �m csak egy �vet kellett v�rni a bizonyoss�gra.

Klinsmann g�lrekordja

Az 1995-96-os kupamenetel�s nem csup�n a h�sz �v ut�ni els� nemzetk�zi sikert hozta meg a Bayern sz�m�ra, hanem egy fantasztikus g�lrekordot is. A ki�r�sban lej�tszott m�rk�z�sen J�rgen Klinsmann �sszesen 15-sz�r tal�lt a kapuba, �s ezzel megd�nt�tte az egyar�nt 14-ig jut� Jos� Altafini (1962-63), valamint Lothar Emmerich (1965-66) nemzetk�zi porondra vonatkoz� rekordj�t. Mind�ssze az el�d�nt�beli riv�lis, a Barcelona �szta meg Klinsmann-g�l n�lk�l, a Lokomot�v Moszkva k�tszer, a Raith Rovers h�romszor, a Benfica hatszor (!), a Nottingham �jfent h�romszor, a Bordeaux, pedig egyszer hajtott fejet a remek g�lgy�ros el�tt.

1990-1991      2.         34        18        9          7          74-41    45

1991-1992      10.       38        13        10        15        59-61    36

1992-1993      2.         34        18        11        5          74-45    47

1993-1994      1.         34        17        10        7          68-37    44

1994-1995      6.         34        15        13        6          55-41    43

1995-1996      2.         34        19        5          10        66-46    62

1996-1997      1.         34        20        11        3          68-34    71

1997-1998      2.         34        19        9          6          69-37    66

1998-1999      1.         34        24        6          4          76-28    78

1999-2000      1.         34        22        7          5          73-28    73

A nemzetk�zi porondon

UEFA-kupa-d�nt� – 1996

Els� m�rk�z�s

Bayern M�nchen – Bordeaux

1-0  (1-0)

M�nchen, Olimpiai stadion, m�jus 1., 62 000 n�z�,

Vezette: Muhmenthaler (sv�jci)

Bayern M�nchen: Kahn – Matth�us (Frey, 54.) –

Helmer, Babbel – Hamenn, Sforza, Kreuzer, Scholl,

Ziege – Klinsmann, Papin (Witeczek, 70.). Edz�:

Beckenbauer

Bordeaux: Huard – Friis-Hansen, Dogon, Grenet,

Lizarazu – Lucas, Croci, Dutuel, Ri. Witschge –

Bancarel, Tholot (Anselin 90.). Edz�: Rohr

G�lszerz�: Helmer (34.), Scholl (60.)

M�sodik m�rk�z�s

Bordeaux – Bayern M�nchen

1-3 (0-0)

Bordeaux, Parc Lescure, m�jus 15., 36 000 n�z�,

Vezette: Zsuk (feh�rorosz)

Bordeaux: Huard – Friis-Hansen, Dogon, Lucas

(Grenet 81.), Lizarazu (Anselin, 31.) – Bancarel,

Corci (Dutuel 57.), Zidane, Ri. Witschge – Tholot,

Dugarry. Edz�: Rohr

 Bayern M�nchen: Kahn – Matth�us – Babbel,

Helmer – Strunz, Sforza, Frey (Zickler, 60.), Scholl,

Ziege – Klinsmann, Kosztadinov (Witeczek 75.).

Edz�: Beckenbauer

G�lszerz�: Dutuel (76.), ill. Scholl (53.), Kosztadinov

(65.), Klinsmann (78.)

Bajnokok Lig�ja-d�nt� – 1999

Manchester United – Bayern M�nchen

1-1  (0-1)

Barcelona, Camp Mou, m�jus 26., 90 000 n�z�,

Vezette: Collina (olasz)

Manchester United: Schmeichel – G. Neville, R.

Johnsen, Stam, Irwin – Beckham, Butt, Giggs, Blomqvist

(Sheringham, 67.) – Yorke, An. Cole (Solskjaer, 81.).

Edz�: Ferguson

Bayern M�nchen: Kahn – Matthaus (Fink, 80.) –

Babbel, Linke, Kuffour – Tarnat, Effenberg, Jeremies,

Basler (Salihamidzic, 89.) – Jancker, Zickler

(Scholl, 71.). Edz�: Hitzfeld

G�lszerz�: Sheringham (91.), Solskjaer (92.), ill.

Basler (6.)