1994

Az Egyesült Államok kétszeresen is történelmi eseménynek szolgált helyszínül, amikor Brazília megszerezte negyedik világbajnoki címét. Ahhoz, hogy ezt elérjék, a braziloknak meg kellett nyerni a gól nélküli döntőt, követő büntetőpárbajt.

            A FIFA radikális intézkedésekkel kísérletezett, hogy javítson a támadó játék minőségén.

            E módosításnak 15 kiállítás és rekordszámú, 235 sárga lap lett a következménye, másfelől viszont 52 mérkőzésen 141 gól született, átlagosan 2, 71 mérkőzésenként, ami javulást jelentett a ’90-es olaszországi világbajnoksághoz képes.

            Az A csoport küzdelmeinek a legnagyobb eséllyel kétségkívül a román válogatott vágott neki, melynek vezéregyénisége Gheorghe Hagi volt. A jól szervezett svájci csapat a második helyen jutott tovább, a kolumbiaiak azonban – akik a torna előtt esélyes hírében álltak – meggyőződés és koncepció nélkül játszottak, és kiestek.

            A B csoport favoritcsapatát nyilvánvalóan a brazilok jelentették, aki nem is okoztak csalódást színes, zajos és muzikális szurkolóiknak. Brazília ereje a Romario és Bebeto alkotta ütőképes csatárkettősben rejlett. A csapat 11 góljából 10-hez Romarionak vagy gólszerzőként, vagy előkészítőként köze volt.

            A C csoportban került sor a hivatalos megnyitó mérkőzésre, amelyen a címvédő Németország 1-0-ra legyőzte Bolíviát. A németek nehézkesnek tűntek, Stefan Effenberget pedig az első kör végén eltávolították a keretből, mivel Dél-Korea ellen nagy nehezen kivívott 3-2-es győzelmet követően obszcén módon nyilvánított véleményt a gúnyolódó német szurkolókról. Ez volt a másik csoport, amelyből nem három, hanem két csapat kerülhetett a második körbe. Az élen Németország végzett, nyomában Spanyolországgal.

            A D csoportba sorsolt argentinok támadó játékának vezéregyénsége Diego Maradona volt; a csapat nyitányként 4-0-ra legyőzte Görögországot, majd 2-1-re Nigériát, ám ezt követően Maradona megbukott egy doppingteszten. Maradona számára minden véget ért, és Argentína a következő meccsen 2-0-ra alulmaradt Bulgáriával szemben.

            Az E csoport első mérkőzésén Írország 1-0-ás győzelemmel sokkolta az olaszokat. Az olaszok azonban, nem adták fel, és 1-0-ra győztek. A számbeli fölényt kihasználni képtelen Norvégia súlyos árat fizetett: szerzett gólok tekintetében az utolsó lett, és kiesett.

            Az első körben egy másik, esélyesnek tartott csapat, Hollandia is vergődött. A korai kieséstől az utolsó mérkőzésükön Marokkó 2-1-es legyőzésével megmenekültek, s Belgiummal és Szaúd-Arábiával együtt jutottak tovább – az utóbbiak egyébként 1-0-ra megverték a belgákat.

            A második körben Németország legyőzte Belgiumot, az Ír Köztársaság csapata öngyilkos védekezésre állt be Hollandia ellen, Spanyolország megverte Svájcot, Svédország, pedig Szaúd-Arábiát. Brazília ünneprontó módon, a Függetlenség Napján mért vereséget az Egyesült Államokra. A második kör többi mérkőzése még drámaiban alakult: Bulgária a világbajnokság első büntetőpárbajában megverte Mexikót, Románia elbúcsúztatta Argentínát, Olaszország, pedig drámai küzdelemben aratott győzelmet Nigéria felett.

            A negyeddöntőben, Svédország büntetőpárbajban verte meg Romániát. Baggio, sztár voltál igazolva a spanyolokkal vívott mérkőzés végén gólt szerzett, és ezzel az olasz csapat 2-1-re győzött. Egy másik szoros meccsen Brazília 3-2-re győzte le Hollandiát. Az elődöntők résztvevőihez végül az outsidernek számító Bulgária csatlakozott, amely a világbajnokság nagy meglepetésként megverte a címvédő Németországot. Roberto Baggio két ragyogó góljával Olaszországot immár ötödik alkalommal jutott világbajnoki döntőbe, míg a másik ágon Brazília búcsúztatta a színtelenül játszó, megfáradt svédeket.

            Olaszország kettős kockázatot, vállat, ugyanis térszalaghúzódása ellenére pályára küldte a szupersztár csatárt, Baggiót, és ismét játszatta a veteránsöprögetőt, Franco Baresit, aki nem sokkal korábban esett túl egy operáción. Baresi az olaszok legjobbja lett ezen a mérkőzésen.

            A meccsen kevés gólhelyzet volt, ezek többségét a brazilok alakították ki, Brazília, pedig ismét megszerezte volna a vezetést a százkilencedik percben, amikor a fáradhatatlan Cafú keresztlabdát adott a hosszú saroknál lévő Romariónak, aki három és fél méterről mellérúgta a labdát.

            A büntetőpárbajban Taffarel már az első tizenegyest értékesítette, míg Baresi a kapu fölé lőtt. Baresi térdre rogyott kétségbeesésében. Marcio Santos lövését Pagliuca hárította, és Olaszország rövid időre előnyhöz jutott, amikor Albertini berúgta a második tizenegyest. Ezután a brazil Romario egyenlített, Evani újabb pontot szerzett Olaszországnak, Branco pedig Brazíliának. És ekkor Olaszország számára minden elveszett: Massaro lövését Taffarel kivédte, Dunga pedig belőtte a brazilok számára utóbb döntőnek bizonyult tizenegyest. Baggió a kapu fölé vágta a labdát. Brazília ismét a csúcsra ért.

1994 (Egyesült Államok)

Döntő

Brazília                                    0 (0)

Olaszország                             0 (0)*

Brazília nyert tizenegyesekkel 3-2-re

Pasadena, Rose Bowl, 94 000 néző

                        * hosszabbítás után

Brazília

Taffarel, Jorginho (Cafu 20),

Aldair, Marcio Santos, Branco,

Mazinho (Viola 106), Dunga (csk.),

Mauro Silva, Zinho, Romario, Bebeto.

Olaszország

Pagliuca, Mussi (Apolloni 34),

Maldini, Baresi (csk.), Benarrivo,

Berti, Albertini, D. Baggio (Evani 94),

Donadoni, R. Baggio, Massaro.

Gólkirály

6 Salenko (Olaszország)

Sztoicskov (Bulgária)