T�z esztend� a hull�mvas�ton

A II. vil�gh�bor� ut�ni �jj��p�t�s korszaka a Bayernn�l is b�velkedett az �jdons�gokban:

m�r volt a klubnak vil�gbajnok, megsz�letett az els� hazai kupagy�zelem,

�s k�zben bek�vetkezett a – mindm�ig egyetlen – kies�s,

az �lvonalt�l val� b�cs� is.

Ha az eredm�nyek nem is �rkeztek meg azonnal a vil�gh�bor� ut�n, az �tvenes �veknek m�r a Bayern M�nchen is profi, illetve f�lprofi j�t�kosokkal v�ghatott neki. Az illet�kesek ugyanis 1948-ban d�nt�st hoztak: meg kell teremteni az �tmenetet az amat�rizmus �s a profizmus k�z�tt, �s a futballist�knak k�telez� lesz az �gynevezett szerz�d�ses jogviszony. A pr�riumok �s juttat�sok c�men kifizethet� �sszeget fejenk�nt havi 320 m�rk�ban limit�ltak, illetve megjelent a manaps�g ism�t haszn�latos �tigazol�si id�szak is, amely szerint a j�t�kost szerz�dtetni csak bizonyos peri�dusokban, k�t bajnok id�szak k�z�tt lehet.

A Bayernnek a pr�riumok kifizet�s�vel az �tvenes �vek elej�n nem volt t�l sok gondja (bezzeg k�s�bb nagy bajba ker�l emiatt…), hiszen sehogyan sem akartak j�nni az eredm�nyek. 1950 tavasz�n p�ld�ul az Oberliga S�dben addig nem l�tott m�lys�gig s�llyedt az egy�ttes: a 30 meccsb�l mind�ssze 11-et megnyerve a 13. helyen v�gzett. Az el�z� szezon bronz�rm�hez k�pest ez felt�tlen�l csal�d�s, igaz, mit v�rhat egy olyan g�rda, amelyik idegenben 15 m�rk�z�sb�l egy gy�zelem �s k�t d�ntetlen mellett 12-t elbukik?!

Ilyen m�lyrep�l�s ut�n szinte term�szetes az edz�v�lt�s, Alv Riemke hely�t a brit Davis Davison vette �t, �s �gy t�nt, vele indul felfel� a t�rsulat. 1950 �sz�n, az els� n�gy fordul�ban volt a m�rleg, az Oberliga S�dben csak egyszer, 1947-ben kezdte ilyen j�l a szezont a g�rda. Csakhogy Davison belekeveredett egy �ttermi vereked�sbe, felmondtak neki – �s ezzel lemondtak az eredm�nyr�l. Hebert Moll j�t�kos-edz�k�nt vette k�zbe a csapatot, �s hi�ba szerepelt egy v�logatott, a legend�s Jakob Streitle is a g�rd�ban, a kilencedik helyn�l tov�bb nem jutott. A k�vetkez� esztend�kben – dr. Max Sch�ferrel a korm�nyr�dn�l – nyolcadik, majd hetedik hely j�tt �ssze, az orsz�gos bajnoks�gba jut�s csak �lom volt, de senki sem hitte, hogy m�g enn�l is van lejjebb.

Azok ut�n pedig k�l�n�sen nem, hogy 1954 nyar�n m�r vil�gbajnoka is volt a Bayernnek. Sepp Herberger, a nyugatn�met v�logatott sz�vets�gi kapit�nya ugyan az �v eleji b� keret�ben m�g k�t Bayern-j�t�kos, Lettlt �s Bauert is beh�vott, de a rengeteg �sszetart�s ut�n m�r csak az ut�bbi utazhatott el a csapattal Sv�jcba. (� volt a klub t�rt�net�nek negyedik vb-r�szvev�je, el�tte 1934-ben Haringer, 1938-ban pedig Goldbrunner �s Streitle k�pviselte a bajorokat a sport�g legnagyobb seregszeml�j�n.) Bauer k�t m�rk�z�sen jutott sz�hoz, a magyarok ellen els� �sszecsap�son (3-8), amelyen Herberger jobb�ra a m�sodik sor�t szerepeltette, illetve a t�r�k�k elleni m�sodik �tk�zeten (7-2), amelynek a negyedd�nt�be jut�s volt a t�tje.

K�s�bb m�r nem sz�m�tott r�, ett�l m�g arany�rmet kapott, �s � is ott volt azon a rendezv�nyen, amelyen j�lius hatodik�n M�nchen n�pe a Marienplatzon meg�nnepelte a „berni csoda” �sszes r�sztvev�j�t.

Egy ideig ez volt az utols� futball�nnep a bajor v�rosban…

H�romb�l kett� megvan

A n�met (illetve akkor Nyugatn�met) Kupa volt a m�sodik jelent�s tr�fea, amelyet a Bayern M�nchen el tudott h�d�tani, �s ez a serleg is a m�sodik volt az ebben a sorozatban valaha nyerhet� tr�fe�k k�z�l. Az els� d�j, az �gynevezett Aranyf�c�n-kupa 1935 �s 1943 k�z�tt volt „forgalomban” (ezt sohasem tudta megnyerni a Bayern), �m a vil�gh�bor� ut�n Peco Bauwens, a DFB akkori eln�ke �gy �rezte, a tr�fea t�ls�gosan is eml�keztet a nemzetiszocialista id�kre, ez�rt �j serleget k�sz�ttetett, amelyet 1953 �s 1964 k�z�tt kaptak a gy�ztesek. Ezt a kup�t h�d�totta el negyedik csapatk�nt a Bayern M�nchen 1957-ben.

H�t �vvel k�s�bb Bauwens szerint a kupa m�r nem felelt meg a DFB kultur�lis ig�nyeinek, ez�rt megb�z�st adott egy k�lni m�v�sznek, Wilhelm Nagelnek az �j tr�fea elk�sz�t�s�re. Az �j kupa – amelyet 1965-ben a dortmundi Aki Schmidt emelhetett a magasba el�sz�r – 12,5 font s�ly�, napjainkban m�r 52 cm magas, nyolc liter pezsg� f�r bele, jelenlegi piaci �rt�ke pedig legal�bb sz�zezer eur�ra becs�lik.

A Bayern M�nchen a saj�t szintj�hez k�pest katasztrof�lisan teljes�tett az 1954-55-�s �vadban az Oberliga S�dben. Addigi t�rt�nete legkevesebb (42, ak�rcsak egy �vvel kor�bban) g�lj�t szerezte, illetve legt�bb (76) g�lj�t kapta, a 30 bajnokj�b�l mind�ssze hatot tudott megnyerni, ilyen gy�szos szerepl�snek pedig nem lehetett m�s a v�ge, mint a kies�s. A bentmarad�sr�l v�g�l 11 ponttal lecs�sz� egyetlen sorsa 1955. �prilis 3-�n, a Stuttgarter Kickers elleni 1-1-gyel pecs�tel�d�tt meg. A klub fenn�ll�sa sor�n el�sz�r �s utolj�ra kiesett a legmagasabb oszt�lyb�l, sz�gyenszemre utols�k�nt.

A Bayern vil�gbajnokai (I.)

Hans Bauer Az egyes�let els� vil�gbajnoka, a k�llemre mindig ad� Hans Bauer 1948-t�l 11 �ven �t szolg�lta a Bayern M�nchent, t�lnyom�r�szt balh�tv�dk�nt. N�la t�bbsz�r (226 m�rk�z�s) senki sem szerepelt a csapatban az Oberlig�ban, � volt a kapit�nya az el�sz�r Nyugatn�met Kup�t nyer� egy�ttesnek. A v�logatottban 1951. december 23-�n, Essenben, a Luxemburg elleni 4-1-re megnyert m�rk�z�sen mutatkozott be. Utols� (�t�dik) v�logatottbeli fell�p�s�t 1958-ban, a franci�k ellen (2-2) �nnepelhette.

A akkor m�r csak tiszteletbeli eln�k, Kurt Landauer a nyilv�noss�g el�tt k�vetelte az azonnali visszajut�st, amit a j�t�kosok teljes�tettek is, de csak k�nnal-keservvel. Igaz�b�l csak a tavaszra �llt �ssze a g�rda, a Freiburger FC m�g�tt a Singennel kellett k�zdenie a m�sodik hely�rt, v�g�l remek t�mad�j�t�k�nak k�sz�nhet�en (a 89 g�lnak nem volt p�rja a mez�nyben) a Bayern futott be.

Az m�r m�s lapra tartozik, hogy p�ld�ul a feljut�s hazai p�ly�n, 30 ezer n�z� el�tt a Freiburgt�l elszenvedett 2-1-es veres�ggel kellett „�nnepelni”.

Az �lvonalbeli id�nyt �j edz�vel, az osztr�k Willibald Hahnnal, illetve az �ltala kit�z�tt mer�sz c�llal kezdte az egy�ttes: a lehet� legjobban meg kell keser�teni a nagyok �let�t, de nem az Oberlig�ban (a 21 ezres �tlagn�z�sz�m dac�ra a tizedik helyn�l jobb nem jutott), hanem a Nyugatn�met Kup�ban. Pedig ott az eln�ks�g sz�nd�kai szerint nem is kellett volna indulnia a g�rd�nak, a vezet�k ugyanis sp�rolni akartak az utaz�si k�lts�geken, ez�rt figyelmen k�v�l akart�k hagyni a sorozatot. Csakhogy Hahn addig er�sk�d�tt, am�g a vez�rkar bev�llalta, hogy a csapat ki�ll az els� fordul�ban, �s elutazik a 400 kilom�terre fekv� Neu-Isenburgba. A kor�bban m�g nyolcadd�nt�be sem ker�l� Bayern pedig sz�rnyakat kapott, t�bbek k�z�tt n�gy hosszabb�t�sos m�rk�z�sen kereszt�l elverekedte mag�t az augsburgi fin�l�ig, ahol 1957. december 29-�n a Fortuna D�sseldorf v�rt r�.

A korabeli tud�s�t�sok nem gy�zt�k kiemelni, az id�j�r�s a kisebb j�t�ker�t k�pvisel� Bayernnek kedvezett: havazott, a talaj pedig jeges volt. A D�sseldorf nem tudta bemutatni a kombinat�v j�t�k�t, a Bayern kiv�l�an rombolt, ha pedig �tjutottak a v�d�fal�n, m�g mindig ott volt Fazekas �rp�d kapus. A h�l��r mind�ssze a m�sodik kupameccs�t v�vta, el�tte a FIFA �ltal kiszabott eltilt�s�t t�lt�tte, amelyet a magyar sz�vets�g k�zbenj�r�s�ra r�ttak ki r�, mert az 1956-os forradalom idej�n illeg�lisan t�vozott Magyarorsz�gr�l. A Bayern addig harcolt a j�t�kjog��rt, am�g c�lba nem �rt – Fazekas pedig kupagy�zelemmel fizetett �rte. Csakhogy a siker legfeljebb ideig-�r�ig feledtette a szurkol�kkal a bajnoki k�nokat, r�ad�sul gazdas�gilag is neh�z helyzetbe ker�lt a klub, �gy mindenki �r�mmel fogadta, mid�n 1958-ban Roland Endler ker�lt a Bayern M�nchen eln�ki sz�k�be. Az iparv�llalkoz�val egy�tt p�nz is �llt a h�zhoz, siker�lt szerz�dtetni edz�nek az osztr�k Adolf Pateket, �s az 1958-59-es szezon el�tt a keret is alaposan kicser�l�d�tt. �rkezett Willi Giesemann, Karl Botutta, Karl Mai, a magyar Zs�mboki J�zsef, Milos Milotinovics, valamint Peter Grosser, vel�k pedig az elm�lt t�z �v legjobb eredm�ny�t el�rve negyedik lett a bajor alakulat. A 23 ezres �tlagn�z�sz�m, illetve az el�rt eredm�nyek hat�s�ra az igazi nagycsapatok k�z� ker�lt a Bayern az Oberlig�ban. A fellend�l�st be�rny�kolta, hogy akkor m�r a sz�vets�g nyomozott a Bayern ellen, p�nz�gyi szab�lytalans�gok miatt. A vizsg�lat kider�tette, a klub v�tett az el��r�sok ellen, t�lfizette a j�t�kosokat. 1959. okt�ber 24-�n, mai sz�haszn�lattal �lve, els� fokon megsz�letett az �t�let: a Bayernt�l az 1959-60-as id�nyben t�z pontot levonnak, mell�kb�ntet�sk�nt padig t�zezer m�rka p�nzb�rs�ggal s�jtj�k, tov�bb� cs�kkentenie kell a j�t�kosok fizet�s�t.

Bayern-�gyben ritk�n volt olyan egys�ges a (nyugat-)n�met futballt�rsadalom, mint akkor. M�g a nagy riv�lis 1860 M�nchen vezet�i is ki�lltak a v�rosi vet�lyt�rs mellett, a M�nchen f�polg�rmesteri c�m�re p�ly�z� Hans-Jochen Vogel a politikai kapcsolatait is latba vetette, �s v�g�l a tiltakoz� hadj�rat r�szleges eredm�nnyel j�rt. 1960. janu�r 30-�n a DFB bejelentette, „a nemzetnek tett szolg�lataira”, illetve a klub k�zelg� hatvanadik sz�let�snapj�ra tekintettel, csak n�gy pontot von le az egy�ttes �sszteljes�tm�ny�b�l. T�bbek k�z�tt emiatt maradt le a Bayern a nyugatn�met bajnoki c�m�rt zajl� r�j�tsz�sr�l, �s kezdte rossz el�jelekkel a hatvanas �veket. Pedig az igaz�n nagy pofon m�g csak ezut�n kapta a z�ld asztaln�l…