Eur�pa �s a vil�g tetej�n

Aranykor�t �lte a Bayern M�nchen, amely a n�met egyeduralom kiharcol�sa ut�n,

az �vtized v�g�n h�rom egym�st k�vet� esztend�ben megnyerte

a Bajnokcsapatok Eur�pa-kup�j�t, vagyis az �reg kontinenst is a l�ba el� t�rdepeltette.

Igaz, Udo Lattek nem �g�rt azonnali csod�t, nem is tett azonnal csod�t, viszont m�r az els� teljes m�ncheni szezonj�ban letette a n�h�ny �vvel k�s�bb legal�bbis Eur�pa-ver� alakulat alapjait. Tapasztalatlans�ggal v�dolt�k meg – � pedig tapasztalan j�t�kosokra �p�tett. A v�z megmaradt, csak n�h�ny rutinos futballista (Olk, Ohlhauser, Starek) ment, helyett�k j�ttek a tin�dzserek (a 18 �ves Paul Breitner �s Uli Hoeness), az alig h�sz�vesek (Edgar Schneider �s Rainer Zobel), valamint a 26 �v�vel mellett�k „aggasty�nnak” sz�m�t� Johnny Hansen.

Az ink�bb csik�-, mintsem kiforrott csapat m�r az els� id�nyben letette a n�vjegy�t, az els� n�metk�nt 1970-ben aranylabd�t (a legt�bbet k�ts�gk�v�l a vb-g�lkir�lyi c�m nyomta a latban a voksol�sn�l) �s aranycip�t nyer� Gerd M�ller vez�rlet�vel a Bundeslig�ban ez�st�rmes lett (ha az utols� fordul�ban, Duisburgban nem idegeskedik el a m�sodik f�lid�t, �s nem kap ki 2-0-ra, hanem „csak” megtartja az ikszet, bajnok), a kup�t pedig elh�ditotta. M�ller a K�ln elleni fin�l� el�tt vette �t az aranylabd�t, majd kifutott a p�ly�ra, ami igaz�b�l nagy sz� volt.

A csat�rnak elvben nem lett volna szabad j�tszania, a Peru elleni v�logatott meccsen ugyanis ki�ll�tott�k, ami�rt a DFB eltiltotta. Csakhogy k�zben Lev Janis tisztelet�re, �s a fell�p� vil�gv�logatottba Franz Beckenbauer is megh�v�t kapott. Kaiser Franz viszont s�r�lt volt, a szervez�k erre fel M�llernek post�zt�k a k�vetkez� levelet. A „Nemzet bomb�z�ja” pedig azt mondta, sz�vesen megy, de akkor a DFB engedje �t j�tszani a kupad�nt�ben. A sz�vet�g pedig engedett… A fin�l�t azonban nem �, hanem a cserek�nt be�ll� Schneider d�nt�tte el, aki a hosszabb�t�sban 20 m�terr�l l�tte ki a fels� sarkot, �s seg�tette hozz� Latteket edz�i p�ly�ja els� jelent�s tr�fe�j�hoz.

A k�vetkez� id�ny v�g�n j�tt az �jabb, r�ad�sul ez m�r a Bundesliga sal�t�st�lja volt. Ez a szezon a rekordok �vadjak�nt vonult be a Bayern t�rt�nelm�be. A csapat 14 meccses veretlens�gi sorozattal nyitott, �sszesen 55 pontig jutott (mint el�tte �s ut�na senki a k�tpontos rendszerbe), 101 g�lt termelt (utol�rhetetlen cs�cs), Gerd M�ller egymaga 40-et szerzett (mint soha, senki), el�sz�r j�tszott �t bayernes a v�logatottban (1971. okt�ber 10-�n, a lengyelek elleni 3-1-es siker alkalm�val), k�s�bb hatan letten Eur�pa-bajnokok – ilyen diadalmenetet pedig m�g csak megk�zel�teni is neh�z. Fel�lm�lni egyenesen lehetetlen.

Ez a csod�latos menetel�s egy�bk�nt m�lt� volt a r�gi stadion, a Gr�nwalder Strasse „b�cs�szezonj�hoz”, a Bayern ugyanis ekkor j�tszott utolj�ra a r�gi p�ly�j�n. A csapat p�lyav�laszt�k�nt 1972. j�nius 3-�n, az Eintracht Frankfurt (6-3) ellen l�pett utolj�ra gyepre ebben az ar�n�ban, az utols� bayernes g�lt term�szetesen Gerd M�ller ragasztotta be, n�mi meglepet�sre viszont az �j otthonban, az Olimpiai stadionban �tengedte a nyit�s jog�t Johnny Hansennek. A Schalke elleni stadionavat� egy�ttal az 1971-72-es id�ny z�r� akkordja volt, Neudecker eln�k elk�peszt� lobbimunk�val kiharcolta, hogy m�r az olimpia el�tt birtokba vehesse a klub az �j szent�lyt. A sz�vets�g �s a N�met Olimpiai Bizotts�g erre v�g�l enged�lyt adott, az utols� fordul�ban a Schalk�t m�r az �j stadionban fogadta a Bayern (el is k�nyvelhette fenn�ll�sa els� milli�s jegybev�tel�t), meg is verte 5-1-re, �s ezzel megszerezte a bajnoki c�met.

Neudecker eln�k ekkor jobban forsz�rozta, hogy a hazai sikerek mellett (helyett?) lassan illene a nemzetk�zi porondon is maradand�t alkotni, erre azonban m�g egy �vet v�rnia kellett a f�vez�rnek. 1973 tavasz�n ism�t csak a bajnoki c�m ker�lt a S�bener Strass�ra (gyakorlatilag rajt-c�l gy�zelmet aratott a klub, n�gy k�rrel a v�ge el�tt m�r lehetett �nnepelni), a BEK-ben viszont a zeniten l�v� Ajax m�g nagy falat volt a bajoroknak. Az idegenbeli 0-4-et a hazai 2-1 nem tudta kompenz�lni. A bajnoki c�m mellett Sepp Maier Bundesliga-cs�csa (a 212-n�l leragad� Berti Vogtsot hagyta el a sorozatban lej�tszott Bundesliga-meccsek tekintet�ben), Franz Beckenbauer aranylabd�ja, illetve a Kaiserlauternnek klasszikus mester�t�st v�g� Gerd M�ller produkci�ja volt a gy�gy�r az Ajaxt�l kapott pofonra.

Egy �v m�lva viszont m�r a riv�lisoknak kellett keresni�k a Bayern elleni orvoss�gokat, hiszen a g�rda a N�met Kupa kiv�tel�vel mindent bes�p�rt. A Bundeslig�ban t�l sok vita nem volt az arany�rmes kil�tr�l, a BEK-ben viszont tele volt buktat�kkal a cs�csig vezet� �t. Az els� fordul�ban a sv�d Atvidabergen csak tizenegyesekkel tudott t�ljutni a Lattekbanda, igaz, a meccs mellett csat�rt is nyert, hiszen n�h�ny h�ttel k�s�bb a dupl�z� Conny Torstensson m�r M�nchenben szerepelt. Az � �rkez�se el�tt az�rt m�g a Dynamo Dresden elleni, els� „birodalmi” �tk�zet is lezajlott, a Bayern 7-6-os �sszes�t�ssel maradt �letben. Az �letben marad�s�rt m�r ter�leten is tett a klub: a k�r�lm�nyekt�l �s az �letekt�l val� f�lelm�ben nem volt hajland� az el�re lefoglalt Newa hotelban lakni, hanem csak a meccs napj�n utazott el Drezd�ba.

A CSZKA Sz�fia elleni negyedd�nt� – els� n�met csapatk�nt imm�r rekl�mmal a mezen futballozva – sima volt (4-1, 2-2), mik�nt az �jpest elleni el�d�nt� (1-1, 3-0) is, a d�nt�re, pedig �gy �llhatott ki a csapat, hogy a bajnoki c�met sorozatban harmadszor is bes�p�rte, mik�nt Gerd M�ller is klasszikus mesterh�rmast �rt el a g�lgy�rosok vet�lked�s�ben. R�ad�sul a br�sszeli helysz�n sem t�nt �ppen rossznak, hat j�t�kos k�t �vvel kor�bban a Heyselben lett Eur�pa-bajnok. Ehhez k�pest az Atl�tico Madrid elleni fin�l� a rendes j�t�kid�ben nem hozott g�lt, a hosszabb�t�sban a spanyol Lu�s a 114. percben szabadr�g�sb�l mattolta Maiert, �s az Atl�tico j�t�kosai m�r-m�r r�tett�k a kez�ket a kup�ra. Loraux b�r� m�r azt tervezgette, mikor f�jja le a meccset, amikor „Katsche” Schwarzenbeck megl�dult, azt�n 30 m�terr�l minden �tmenet n�lk�l laposan, a vizes talajt j�l kihaszn�lva, a kapuba bomb�zott.

Az akkori szab�lyok szerint m�g nem voltak tizenegyesek, hanem k�t nappal k�s�bb m�sodik m�rk�z�st kellett rendezni. Az pedig annyira egy�rtelm� volt, hogy m�g a spanyol lapok is azt �rt�k: „A fenomen�lis Bayernn�l j� kezekben van a kupa!” M�ller �s Uli Hoeness is dupl�zott, �gy els� n�met csapatk�nt a Bayern M�nchen h�d�totta el a legrangosabb eur�pai klubtr�fe�t. Az m�r csak a hab volt a tort�n, hogy hatan n�h�ny h�ttel k�s�bb a Nationalelf tagjak�nt a Vil�gkup�t is a magasba emelhett�k.

Valahol t�rv�nyszer� volt, hogy ilyen remek �vadot visszaes�s k�vet, m�r ha egy olyan szezont visszaes�sk�nt lehet �rt�kelni, amelyben siker�lt megv�denie a BEK-serleget. A Bundeslig�ban szinte semmi sem j�tt �ssze (10. hely, �gy, hogy fenn�ll�sa sor�n el�sz�r, az els� fordul�t k�vet�en m�g utols� is volt a t�rsulat) a Karl-Heinz Rummenigg�t imm�r a soraiban tud�, Paul pai porond �jfent diadalmenetet hozott. A Szuperkupa-m�rk�z�s ugyan elmaradt, a Magdeburggal terminusneh�zs�gek miatt nem siker�lt megegyezni, ett�l m�g a k�t klub nem ker�lhette el a tal�lkoz�st. A BEK m�sodik fordul�j�ban ugyan a m�r a vb-n is elegend� bossz�s�got okoz� Sparwasser mindk�t meccsen bek�sz�nt Maiernek, csak �ppen a Gerd M�ller nev� g�l�zem tov�bbra is mindent fel�lm�l� hat�konys�ggal termelt. Tavasszal, imm�r Dettmar Cramerrel a korm�nyr�dn�l (Latteket janu�r m�sodik�n r�gta ki a vele szinte folyamatosan hadban �ll� Neudecker eln�k, �s Beckenbauer tan�cs�ra az akkor �ppen az Egyes�lt �llamok v�logatottj�t, ir�ny�t� tr�nert �ltette le a m�ncheni padra) az Ararat Jerev�n (2-0, 0-1) majd a Saint-�tienne (0-0, 2-0) sem volt t�l nagy falat, viszont a d�nt�ben nem a Bayern volt a jobb. Csak �ppen, ha kicsit el�reszaladunk, �s k�lcs�nvessz�k Gary Lineker �r�kbecs�j�t, „ a futball olyan j�t�k, amit huszonketten  j�tszanak, �s a v�g�n mindig a n�metek nyernek”.

Mint most is. A Parc des Princes-ben a Leeds Uneed el�bb megf�leml�tett (B�jrn Andersson �s Uli Hoeness m�r a sz�net el�tt harck�ptelen volt), azt�n futballozott – �s v�g�l kikapott. Bulle Roth Torstensson, M�ller pedig Kapellmann bead�s�t v�ltotta g�lra, k�t g�l pedig b�ven kupagy�zelmet �rt, hiszen Maier leh�zta a rol�t.

A szerencse a k�vetkez� ki�r�sra is a bajorok partner�v� szeg�d�tt, csak a Saint-�tienne elleni fin�l�ban k�tszer seg�tett a kapufa a csapaton, a g�lt meg az a Roth szerezte, aki a negyedik eur�pai kupad�nt�j�ben m�r harmadszor volt eredm�nyes. Kor�bban viszont nem  a j�rt utat taposta a Bayernt. Egy Benfica-kaliber� t�rsulatot p�ld�ul ritk�n vernek meg a BEK-ben 5-1-re (most igen), j�t�kost ritk�n �tnek le szurkol�k a meccsen (M�ller kapott az el�d�nt�ben, a Bernab�uban az egyenl�t� g�lja miatt – �s ahogyan sz�m�tani lehetett, a csodacsat�r nem felejtett, a visszav�g�n m�g 18 m�terr�l is k�pes volt a h�l�ba �gy�zni), �s hogy a gyeng�bb bajnoki forma egy�ltal�n nem nyomta r� a b�lyeg�t a nemzetk�zi szerepl�sre.

Ezt k�vet�en viszont bebizonyosodott, Beritner j�snak sem �ppen utols�. A kiv�l� k�z�pp�ly�s m�r a Re�l-ba igazol�sakor �gy v�lekedett: „A Bayern j�llakott j�t�kosok gy�lekezete, �s ez megg�tolja az �jabb sikerek el�r�s�ben.” Ha nem is azonnal, de 1977-re beigazol�dtak a szavai! A Szuperkupa hagyom�nyos elveszt�se (m�ig ez az egyetlen nemzetk�zi tr�fea, ami hi�nyzik a klubh�z vitrinj�b�l). Ut�na a Vil�gkup�t m�g siker�lt elh�d�tani, azt�n viszont n�ma cs�nd. A vil�gkup��rt zajl� �tk�zet els� felvon�s�n a k�r�lm�nyek (havas p�lya, amit v�z�gy�k seg�ts�g�vel pr�b�ltak letakarni – j�gkorongra ink�bb alkalmas volt az Olimpiai stadion talaja, mint futballra) �s a Bayern egy�ttes er�vel t�rdre k�nyszer�tette (2-0) a Cruzeir�t, a visszav�g�n, pedig a 117 ezer �r�lt brazil drukker egyszer sem tudta Maier kapuj�ba „�v�lteni” a labd�t. Nagyj�b�l ez volt a szezon egyetlen igaz�n �r�mteli pillanata. A Bundeslig�ban csak hetedik hely cs�szott ki, olyan t�rt�nelmi kudarccal, mint a Schalke elleni, hazai 0-7, illetve az �sszesen kapott, ugyancsak klubrekordot jelent�, 65 kapott g�l. Enn�l csak a h�rom kies�t mattolt�k t�bbsz�r a riv�lisok… A BEK sem volt mentsv�r, a Dinamo Kijev a negyedd�nt�ben meg�lljt parancsolt a t�rsulatnak, amely r�ad�sk�pp m�g Franz Beckenbauert is elvesz�tette.

Szezonr�l szezonra a Bundeslig�ban

1970-1971      2.         34        19        10        5          74-36              48

1971-1972      1.         34        24        7          3          101-38                        55

1972-1973      1.         34        25        4          5          95-53              49

1973-1974      1.         34        20        9          5          95-53              49

1974-1975      10.       34        14        6          14        57-63              34

1975-1976      3.         34        15        10        9          72-50              40

1976-1977      7.         34        14        9          11        74-65              37

1977-1978      12.       34        11        10        13        62-64              32

1978-1979      4.         34        16        8          10        69-46              40

1979-1980      1.         34        22        6          6          84-33              50

A nemzetk�zi porondon

BEK-d�nt� – 1974

Bayern M�nchen-Atl�tico Madrid

1-1  (0-0,0-0,0-0) – hosszabb�t�s ut�n

Br�sszel, Heysel-stadion, m�jus 15., 48 700 n�z�, vezette: Loraux (belga)

Bayern M�nchen: Maier – Hansen, Schwarzenbeck, Beckenbauer, Breitner – Roth, Zobel, Kapellmann, U. Honeess – Torstensson (D�rnberger, 75.), G. m�ller. Edz�: Lattek

Atl�tico Madrid: Reina – Melo, Capon, Adelardo, Heredia – Luis, Eus�bio, Irureta – Ufarte (Becerra, 69.), Garate, Salcedo (Alberto, 90.). Edz�: Loenzo G�lszerz�: Schwarzenbeck (119.), ill. Luis (114.)

Megism�telt BEK-d�nt�

Bayern M�nchen-Atl�tico Madrid 4-0 (1-0)

Bursszel, Heysel-stadion, m�jus 17., 23 300 n�z�, vezette: Delcourt (belga)

Bayern M�nchen: Maier – Hansen, Schwarzenbeck, Beckenbauer, Breitner – Roth, Zobel Kapellmann, U. Hoeness – Torstensson, G. M�ller. Edz�: Lattek

Atl�tico Madrid: REina – Melo, Capon ADelardo (Benegas, 61.), Heredia – Luis, Edus�bio, Alberto (Ufarte, 65.) – Garate Salcedo, Becerra. Edz�: Lorenzo G�lszerz�: U. Hoeness (28.,93.), G. M�ller (58.,72.)

BEK-d�nt� – 1975

Bayern M�nchen – Leeds United 2-0 (0-0)

P�rizs, Parc des Princes, m�jus 28., 50 000 n�z�

Vezette: Kitabdjian (francia)

Bayern M�nchen: Maier – D�rnberger, Beckenbauer,

Schwarzenbeck, Andersson (Weiss, 4.) – Roth,

Zobel, Kapellmann – U. Hoeness (Wunder, 42.),

G. M�ller, Torstensson. Edz�: Cramer

Leeds United: Stewart – Reaney, F. Gray, Madeley,

Hunter – Bremner, Giles, Yorath (E. Gray, 80.) –

Lorimer, Clarke, Jordan. Edz�: Armfield

G�lszerz�: Roth (71.), G M�ller (81.)

BEK-d�nt� – 1976

Bayern M�nchen – Saint-�tienne 1-0 (0-0)

Glasgow, Hampden Park, m�jus 12., 54 864 n�z�,

Vezette: Palotai (magyar)

Bayern M�nchen: Maier – Hansen, Schwarzenbeck,

Beckenbauer, Horsmann – Roth, D�rnberger,

Kapellmann – U. Hoeness, G. M�ller, K.-H. Rummenigge.

Edz�: Cramer

Saint-�tienne: Csurkovics – Repellini, Piazza, Lopez,

Janvion – Bathenay, Santini, Larque – P. Revelli, H.

Revelli, Sarramagna (Rocheteau, 82.). Edz�: Herbin

G�lszerz�: Roth (57.)

Kaiser Franz rekordot jelent�, h�tmilli� m�rk��rt (a v�ltozatoss�g kedv��rt szint�n cs�cs volt a tan�csad�nak, Robert Schwannak juttatott 1,4 milli� eur� is) a New York Cosmos j�t�kosa lett. A negat�v trenddel a k�vetkez� �vadra sem siker�lt szak�tani, �s ezt m�r Dettmar Cramer edz� sem �lhette t�l. 1977 november�nek utols� napj�n, a sorozatban elszenvedett �t�dik veres�get k�vet�en menesztett�k, majd szinte megsz�ktett�k Frankfurtb�l L�r�nt Gyul�t, a dikt�tort. Az aranycsapat legend�s v�d�je hozz�l�tott a rendcsin�l�shoz, de a kiteljesed�sre nem maradt ideje. A m�lypontot jelent� 12. helyet m�g lenyelte a vez�rkar (Gerd M�ller, igaz, n�vrokon�val, Dieter M�llerrel holtversenyben, m�g ilyen gy�szos id�nyben is g�lkir�ly tudott lenni), az �szi botladoz�sok viszont – holott akkor m�r a Braunschweigb�l visszat�r� Breitner is a fed�lzete volt – m�r soknak bizonyultak. L�r�ntnak 1978 december�ben, hivatalosan eg�szs�g�gyi okokb�l, mennie kellett, �s a vezet�k, akkor m�g �gy t�nt, ideiglenes jelleggel, az addigi asszisztenst, Csernai P�l kez�be helyezt�k a csapat sors�t.

A v�gleges megold�st, legal�bbis azt hitt�k a vezet�k, m�rciusra tal�lt�k meg, m�ghozz� Max Merkel szem�ly�ben. A j�t�kosok szinte azonnal reag�ltak, �s Maier, valamint Breitner vez�rlet�vel fell�zadtak, erre v�laszul Neudecker eln�k lemondott. Egy h�nappal k�s�bb Willi O. Hoffmannt v�lasztott�k meg a hely�re, a menedzser a mind�ssze 27 �ves Uli Hoeness lett, a maguk kis h�bor�j�t, azaz Csernai maradt a kispadon.

Hogy ez mekkora nyeres�g volt, igaz�b�l az 1979-80-as id�nyben �rz�d�tt. A csapat ugyanis �gy tudott bajnoki c�met nyerni, hogy k�t dud�s (Paul Breitner �s az 1980-ban aranylabd�t nyer� Karl-Heinz Rummenigge) megf�rt egy cs�rd�ban; hogy k�t vil�gbajnok visszavonul�sa mellett volt k�nytelen d�nteni, Sepp Maier s�lyos aut�balesete, „Katsche” Schwarzenbeck pedig az Achilles�n-s�r�l�se miatt; hogy a Hamburg v�gig versenyben volt a t�rsulattal. Csak �ppen a finishben megint a Bayern tette oda mag�t a legjobban.

Mint az id�k folyam�n el�tte �s ut�na m�g oly` sokszor.